A gyermekkori traumák következményei

Belföld, 2020.05.20

Az alábbiakban egy igencsak kényes témát fogunk boncolgatni. A felnőttkori depressziót és a pszichoszomatikus betegséget elemezzük a gyermekkori bántalmazás vonatkozásában.

Pszichológus Önmagunk elfogadása

Minél kevesebb szeretetet kap valaki gyermekkorában, minél kevésbé fogadták el őt a szülei, annál nehezebben fog megbirkózni a nehéz élethelyzetekkel. Valószínűleg felnőttkorában is függeni fog valakitől, vagy valamitől. Viszont fontos lenne, hogy az illető tegyen magáért, szeresse önmagát. Önmagunk elfogadása csak úgy lehetséges, ha nem rejtjük el az érzelmeinket és elfogadjuk a múltunkat, őseink élettörténetét. Ellenkező esetben különböző testi-lelki tüneteket fogunk produkálni a lelki teher miatt. Ilyenkor kénytelenek leszünk szembenézni a gyermekkori bántalmazás következményeivel.  

Honnan erednek a különböző testi tünetek?

Nagyon egyszerűen testünk nem felejt, magában hordozza mindazt a jót és rosszat, amit az évek során átéltünk. Testünk tökéletesen emlékszik a bántalmazásokra. Ezért fontos, hogy figyeljük a szervezetünk jelzéseit, mert azok negatív érzéseinket testesítik meg. Ha nem dolgozzuk fel ezeket, a régmúlt eseményei kapcsán megjelenő fájdalmakat újra és újra át fogjuk élni.  

Az átélt szenvedésekre mindenki másképpen reagál. Sokan már a gyermekkor szó hallatára is összerezzennek, mások tagadják a gyermekkori bántalmazásokat. Olyan eset is van, amikor valaki annyira blokkolja ezeket a dolgokat, hogy a jót sem tudja megélni.

A gyermeki énünk hajlamos a szüleinket felmenteni, azonban a saját magunk iránt érzett tisztelet is megköveteli azt, hogy olyannak lássuk szüleinket, amilyenek gyermekkorunkban voltak. Ez természetesen nagyon nehéz, mivel a bántalmazott gyermek a túlélési stratégia részeként általában saját magát hibáztatja. Felnőttként az a jó megoldás, ha a történéseket elfogadjuk, hiszen az igazság elől nem menekülhetünk. A saját érzéseinkért mi magunk vagyunk a felelősek, ezért bátran engedjük szabadjára azokat!

Többen úgy tartják, hogy a gyerekeknek meg kell bocsátaniuk szüleik viselkedését. Azonban ez nem megy olyan könnyen, mint azt gondolják. Komoly lelki vívódásokhoz vezethet mindez, vannak olyan tettek, melyek nem bocsáthatók meg (pl szexuális erőszak).  

A látszólagos megbocsátás gyakran csak felerősíti a dühöt és a rossz érzéseket a szüleink iránt.

Ha ezeket az érzelmeket nem tudjuk tudatosan kezelni, azok testi tünetekben fognak megnyilvánulni. Ezek ellen csak úgy védekezhetünk, ha elkezdjük tisztelni önmagunkat és tudatos önismereti munkát végzünk.

Szüleinket már nem fogjuk tudni megváltoztatni, de mi tehetünk azért, hogy boldogabb, kiegyensúlyozottabb életet éljünk, és gyermekeinknek ne a fájdalmat adjuk örökségül.  

(Webrádió)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!