Havas Boldogasszony ünnepe egy 4. századi hagyományra nyúlik vissza. A legenda szerint egy római kereskedőnek és a feleségének megjelent a Szűzanya, és azt kérte tőlük, építsenek neki templomot azon a helyen, amelyet másnap hó fog borítani. Így épült fel Róma egyik dombján a Santa Maria Maggiore-bazilika Havas Boldogasszony tiszteletére, és ennek a csodás eseménynek az emlékére született 1503-ban Szeged-Alsóvároson a ferencesek gyönyörű gótikus csarnoktemploma, szintén Havas Boldogasszony titulussal. Az augusztus eleji búcsú az évszázadok során fontos vallási ünneppé, a Szegedről elszármazott családok találkozási alkalmává is vált.

Bálint Sándor a népi vallásosság egyik legnagyobb kutatója egy írásában úgy fogalmazott, a búcsújárás, zarándoklat a hitbeli bűnbánatnak és elégtételnek, az emberi megnyugvás keresésének megnyilvánulása. Kivonulás az otthoni környezetből, ahol minden a munkára, a mindennapi feladatokra és a kötelességekre emlékeztet, lelkierő gyűjtése a további helytállásra.

A búcsú programja szombat délután Bálint Sándor boldoggá avatásáért mondott misével kezdődik, amelyet Gyulay Endre nyugalmazott püspök celebrál. Az esti szentmisében hivatásokért imádkoznak, majd görögkatolikus liturgia kezdődik, ezt követi a keresztút imádság a Mátyás téren, a szentségimádás a kolostorkertben, majd éjfélkor misét tartanak az elhunytakért.

Vasárnap reggel szentmisét mutatnak be az édesanyai, édesapai hivatásokért. A délelőtti ünnepi misét Kálmán Peregrin mondja a családok békéjéért, egységéért felajánlva. Délután a betegek gyógyulásáért imádkoznak, majd a betegekért, idősekért, orvosokért és ápolókért mutatnak be misét. Az ünnepet hálaadó szentmise zárja, amelyet Szabó Péter újmisés ferences szerzetes celebrál.

Szombat délelőtt Fodor Ferenc történész a Móra Ferenc Múzeumban mutatja be az érdeklődőknek Bálint Sándor hagyatékát, délután pedig megkoszorúzzák a néprajztudós emléktábláját, amelynél Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita mond áldást.