Felidézték, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) múlt kedden elmarasztalta Magyarországot, mert - az uniós szabályok alapján a határon alkalmazott úgynevezett tranzitzónás eljárással - megsértette két bangladesi migránsnak az Emberi Jogok Európai Egyezményében (EJEE-ben) foglalt jogait.

A döntéssel a bíróság lényegében elvitatja egy állam azon alapvető jogát, hogy határait és saját állampolgárait megvédje. Az Alapjogokért Központ ezért mindenekelőtt azt javasolja, hogy a nem jogerős strasbourgi döntést Magyarország támadja meg, kérve a nagykamara felülvizsgálatát - fejtette ki a központ.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága a magyar menekültügyi szabályozást jogellenesnek minősítő múlt heti határozatával "újfent túlterjeszkedett saját hatáskörén" - emelték ki.

A strasbourgi bíróság ugyanis "fundamentalista módon értelmezte a migránsok jogait az államok (nemzet)biztonsági érdekeinek rovására, így jogalkalmazás helyett valójában jogalkotást végezve súlyosan megsértette Magyarország alkotmányos identitását és szuverenitását" - fűzték hozzá.

Ezért az Alapjogokért Központ szerint Magyarországnak meg kell támadnia a bíróság döntését, de a fellebbezés eredménytelenségére is fel kell készülnie. A központ ezért azt javasolja: fontolóra kell venni a döntés végrehajtásának megtagadását, és ha ennek jogi vagy politikai akadályai merülnek fel, az EJEB joghatóságának felmondásától sem szabad elzárkózni, még akkor sem, ha ez az Emberi Jogok Európai Egyezményéből történő kilépéssel járna együtt - fejtette ki az Alapjogokért Központ, kiemelve: Magyarországon az alapjogvédelem megfelelő szintje a formális EJEE-tagság nélkül is biztosított.