Állami Számvevőszék: megerősödött a közszféra korrupcióval szembeni védettsége

Belföld, 2017.12.11

Az öt évvel ezelőttihez képest a hazai közintézmények integritás-kockázatai trendszerűen csökkentek, rendszerszinten javult a korrupciós veszélyeztetettséggel szembeni ellenállás a magyar közszférában - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) hétfőn nyilvánosságra hozott kutatásában.

A www.aszhirportal.hu oldalon közölt tájékoztatás szerint 2017-ben már hetedik alkalommal végezték el a közszféra intézményeinek korrupciós kockázatait, illetve a korrupció ellen védelmet biztosító kontrollok kiépítettségét értékelő integritás-felmérést. A kutatáshoz idén minden korábbinál több, 3346 szervezet szolgáltatott adatot, ez háromszor annyi, mint a program indulásakor volt.

Hozzátették: az kutatás eredményei bizonyították, hogy a felmérésben való részvétel önmagában is hozzájárul a közintézmények korrupcióval szembeni védettségéhez. Azoknál az intézményeknél ugyanis, amelyek legalább öt alkalommal részt vettek a kutatásban, a kockázatokat mérséklő kontrollok kiépítettségét jelző mutató több mint 12 százalékponttal magasabb az egyszer résztvevők kontrollszintjénél.

Mint írták, Magyarországon ma már nemzetközi összehasonlításban is tudatosnak tekinthető a megelőzésen alapuló korrupció elleni fellépés, emellett az integritás-kultúra elterjedése a szabályozás szintjén is egyértelműen nyomon követhető. Különösen az elmúlt hét évben a jogszabályok, iránymutatások, hivatásrendi etikai kódexek, kormányzati stratégiák az integritást erősítő, korábban nem ismert eszközöket vezettek be - írta az ÁSZ.

A jelentés azokra a területekre összpontosít, ahol különösen jelentősek a közintézmények és a magánszektor találkozásából fakadó kockázatok, ennek megfelelően vizsgálták többek között a közszolgáltatások, a hatósági jogkörök, a közbeszerzések és a szakértők alkalmazásának integritási helyzetét.

A közszolgáltatások kapcsán jelentős korrupciós veszélyek jelenhetnek meg, de a felmérés szerint ezt csökkenti, hogy a pénzbeli vagy természetbeni ellátás nyújtása esetén jellemzően készül hivatalos átvételi dokumentum, illetve az összeférhetetlenséget az intézmények többsége megfelelően szabályozza. Panaszkezelő és közérdekű bejelentést támogató rendszert azonban csupán az intézmények harmada alakított ki. A felmérés szerint a közszolgáltatást nyújtó intézmények alig egynegyede rendelkezik az ajándékok, meghívások, utaztatások elfogadásának feltételeit rendező szabályzattal.

A hatósági jogkörrel rendelkező szervezeteknél elsősorban az egyedi mérlegelésen alapuló döntési jogkör és méltányosság gyakorlása igényel figyelmet, de további kockázatot jelent az engedélyezési, ellenőrzési, szabálysértési jogkör, illetve szakhatósági véleményezés gyakorlása.

A felmérés szerint a kormányhivatalok és a kormányzati szervek magas kockázati indexértékkel rendelkeznek, ugyanakkor kontrollkiépítettségük is az átlagnál magasabb szintű. A helyi önkormányzatok az átlagosnál magasabb kockázati szintjéhez viszont átlag alatti kontrollindex társul, míg az igazságszolgáltatás szerveinél az alacsonyabb kockázati indexhez magas kontrollkiépítettség kapcsolódik. A felmérés tanúsága szerint a hatósági tevékenységhez kapcsolódó kontrollok közül a külső és belső bejelentők védelme, a munkahelyi rotáció alkalmazása és a kapcsolattartási szabályok nincsenek megfelelően kiépítve az érintett intézmények többségében.

Az ÁSZ hangsúlyozta: a közbeszerzések integritása kiemelt jelentőségű terület, az idei felmérésben résztvevő közintézmények az elmúlt három évben mintegy 22 ezer közbeszerzési eljárás ajánlatkérői voltak.

Az eredmények szerint a közszféra intézményeiben a közbeszerzési verseny erőssége jó, átlagosan a vizsgált közbeszerzési eljárások 83 százalékában biztosított volt a három vagy annál több ajánlattevő. Az ÁSZ kutatása feltárta, hogy a versenyerősség, azaz a háromnál több ajánlattevő jelenléte véd a közbeszerzési elmarasztalásokkal és megtámadásokkal szemben, a kisebb versenyt biztosító esetekben nagyobb arányban fordultak elő a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy a bíróság által kimondott elmarasztalások is.

Rámutattak: emiatt a közbeszerzéseket lefolytató közintézmények maguk is érdekeltek abban, hogy a választott eljárási típussal és a pályázati kiírás feltételrendszerével ne korlátozzák az ajánlattevők számát. A felmérés kimutatta azt is, hogy az uniós értékhatár fölötti eljárásokat lefolytató intézményeknél arányaiban több az elmarasztalás.

A szakértői munka esetében kockázatot jelent, hogy nehezen ellenőrizhető a szakértő bevonásának indokoltsága, az ellenszolgáltatás érdemi tartalma, és gyakran a szakértői tevékenység piaci ára sem határozható meg egyértelműen. A kutatás szerint a közszférában erősíteni kell a külső szakértők alkalmazására vonatkozó szabályozottságot, a rend- és honvédelem intézményei kivételével ugyanis egyik területen sem jellemző, hogy a szakértők igénybevételével arányosan rendelkeznének a szakértők alkalmazására vonatkozó szabályzattal. A közszféra intézményei között intenzíven elterjedt gyakorlat a külső szakértők megbízása, ugyanakkor az ezzel járó kockázat tudatosításában, illetve a veszélyeztetettség mérséklésében majdnem mindenhol jelentős a lemaradás - közölte a számvevőszék.

A 2017-es integritás-felmérés elérhető a http://www.aszhirportal.hu/storage/files/files/Integrit__s_Elemz__s_2017.pdf címen.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!