Államtitkár: jó és működőképes modell az állami iskolafenntartás
Belföld, 2018.08.21
Az elmúlt időszak tapasztalatai szerint jó, működőképes a négyszintű - az intézményekből, a tankerületi központokból, a Klebelsberg Központból és a minisztériumból álló - állami intézményfenntartói modell az oktatás területén - mondta az oktatásért felelős államtitkár a II. kerületi Móricz Zsigmond Gimnáziumban, kedden.
Bódis József a közép-budai tankerületi központ tankerületi igazgatói értekezletén kiemelte: amikor szakmai és oktatáspolitikai kérdésekben döntenek, az kell, hogy lebegjen a szemük előtt, hogy az értékes, fiatal nemzedék sorsa és ezen keresztül az egész nemzet sorsa van a kezükben.
Kifejtette: az állami intézményfenntartás legfontosabb célja, hogy országosan biztosított legyen az iskolákban a minőségi oktatáshoz szükséges infrastrukturális háttér, humánerőforrás és működéshez elegendő költségvetési forrás.
Úgy vélte, hogy a fenntartói és középszintű irányítói feladatellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek nagyrészt rendelkezésre állnak, a pénzügyi stabilitás kiszámítható hátteret biztosít a szakmai munkához, a jó gyakorlatok megosztása pedig segíti, hogy az állami intézményfenntartó hatékonyan, egységesen, magas színvonalon működjön.
Az államtitkár elmondta: az új, 2017 januárjában létrejött fenntartói struktúra egyik legfontosabb eleme, hogy a 60 tankerületi központ önálló költségvetési szervként működik, amely saját költségvetése terhére hozhat döntéseket, ez pedig segíti a helyi viszonyoknak megfelelő, hatékonyabb döntési mechanizmust és a fenntartói rendszer decentralizálását.
Hozzátette, az intézményvezetők szélesebb döntési jogköröket kaptak az új rendszerben, amely az átszervezés nyomán hatékonyabbá vált azáltal, hogy a döntések helyben születnek, helyi igényeknek megfelelően.
Megjegyezte, az egyik legnagyobb kérdés, hogyan lehet megteremteni az egységes állami fenntartás és a tankerületi központok önállósága közötti egyensúlyt.
Az egységesítés, a hasonló feltételek megteremtése és gyakorlatok kialakítása elengedhetetlen a rendszer stabilitása, az esélyegyenlőség és kiszámíthatóság biztosítása érdekében, de értelemszerűen külső beavatkozással jár az önálló tankerületi központok életében - magyarázta. Véleménye szerint ennek az egyensúlynak a megteremtése a Klebelsberg Központ mint középszintű irányító szerv legnagyobb kihívása.
Az államtitkár elmondta azt is, a tankerületi központok igazgatói igényelték a minisztériummal való közvetlenebb kommunikációt, ezért lehetőséget biztosítanak nekik, hogy a jogszabályok előkészítésében, véleményezésében részt vehessenek. Hozzátette: a 60 tankerületi központ 92 ezer pedagógust foglalkoztat, munkájukat 10 ezer ember segíti közvetlenül, a technikai személyzet létszáma 13 ezer, vagyis összesen 115 ezren biztosítják a 715 ezer diák zavartalan iskolakezdését.
Bódis József kitért arra is, hogy egyre többet tudnak fordítani fejlesztésekre: uniós pályázatokkal, 60 milliárd forintból 148 helyszínen építenek új tornatermet, tanuszodát, tornaszobát, könyvtárat, 418 projektben 29 milliárd forint értékben fejlesztik a tanulássegítő tereket, a digitális kompetencia-fejlesztés érdekében 34 milliárd forintból 45 ezer notebookot vettek a tanároknak, 24 ezer tabletet az 5. osztályosoknak.
(FOTÓ)
Kifejtette: az állami intézményfenntartás legfontosabb célja, hogy országosan biztosított legyen az iskolákban a minőségi oktatáshoz szükséges infrastrukturális háttér, humánerőforrás és működéshez elegendő költségvetési forrás.
Úgy vélte, hogy a fenntartói és középszintű irányítói feladatellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek nagyrészt rendelkezésre állnak, a pénzügyi stabilitás kiszámítható hátteret biztosít a szakmai munkához, a jó gyakorlatok megosztása pedig segíti, hogy az állami intézményfenntartó hatékonyan, egységesen, magas színvonalon működjön.
Az államtitkár elmondta: az új, 2017 januárjában létrejött fenntartói struktúra egyik legfontosabb eleme, hogy a 60 tankerületi központ önálló költségvetési szervként működik, amely saját költségvetése terhére hozhat döntéseket, ez pedig segíti a helyi viszonyoknak megfelelő, hatékonyabb döntési mechanizmust és a fenntartói rendszer decentralizálását.
Hozzátette, az intézményvezetők szélesebb döntési jogköröket kaptak az új rendszerben, amely az átszervezés nyomán hatékonyabbá vált azáltal, hogy a döntések helyben születnek, helyi igényeknek megfelelően.
Megjegyezte, az egyik legnagyobb kérdés, hogyan lehet megteremteni az egységes állami fenntartás és a tankerületi központok önállósága közötti egyensúlyt.
Az egységesítés, a hasonló feltételek megteremtése és gyakorlatok kialakítása elengedhetetlen a rendszer stabilitása, az esélyegyenlőség és kiszámíthatóság biztosítása érdekében, de értelemszerűen külső beavatkozással jár az önálló tankerületi központok életében - magyarázta. Véleménye szerint ennek az egyensúlynak a megteremtése a Klebelsberg Központ mint középszintű irányító szerv legnagyobb kihívása.
Az államtitkár elmondta azt is, a tankerületi központok igazgatói igényelték a minisztériummal való közvetlenebb kommunikációt, ezért lehetőséget biztosítanak nekik, hogy a jogszabályok előkészítésében, véleményezésében részt vehessenek. Hozzátette: a 60 tankerületi központ 92 ezer pedagógust foglalkoztat, munkájukat 10 ezer ember segíti közvetlenül, a technikai személyzet létszáma 13 ezer, vagyis összesen 115 ezren biztosítják a 715 ezer diák zavartalan iskolakezdését.
Bódis József kitért arra is, hogy egyre többet tudnak fordítani fejlesztésekre: uniós pályázatokkal, 60 milliárd forintból 148 helyszínen építenek új tornatermet, tanuszodát, tornaszobát, könyvtárat, 418 projektben 29 milliárd forint értékben fejlesztik a tanulássegítő tereket, a digitális kompetencia-fejlesztés érdekében 34 milliárd forintból 45 ezer notebookot vettek a tanároknak, 24 ezer tabletet az 5. osztályosoknak.
(FOTÓ)
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!