Ez elsőre alacsonynak látszik, viszont több mint ötezer lakást takar, ami éves viszonylatban 67%-os emelkedésnek felel meg. A szegmens elmaradása a válság előtti adatoktól azonban még jelentős, amikor éves szinten mintegy 18 ezer új lakás épült eladási céllal. A kereslet az új évben sem állt meg, az első négy hónapban 12%-os volt a bővülés a tavalyi év azonos időszakával összevetve.
Az újlakások szegmense az év második felében indul meg igazán, ugyanis átadásra kerülnek az elmúlt egy-két évben megkezdett beruházások. Ezzel párhuzamosan továbbra is emelkedik a lakásépítési kedv: a kiadott építési engedélyek száma az idei első negyedévben 48%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. A legtöbb terv a fővárosban kerül megvalósításra, de vidéken is nagyot ugrott a projektek száma, ezeken a területeken éves összehasonlításban 59%-kal több engedély került kiadásra. A számokkal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy nem minden engedélyből lesz épület, így ennél valamivel kevesebb új lakás megjelenése várható a piacon, illetve a szektorban jelentkező munkaerőhiány következtében felmerülhetnek a csúszások, és a kivitelezésben jelentkező fennakadások.
- Nem minden városban visszafogott az áremelkedés
A szakértők az ingatlanpiac igazi árrobbanását a 2015-ös évhez kötik, ez azonban tavaly sem hagyott alább: a használt lakások országos viszonylatban 7%-kal, az újépítésűek pedig 19%-kal drágultak. Utóbbi szegmensben Budapesten 17%-os, a nyugat-dunántúli régiókban 4%-os, az észak-alföldi területeken pedig 1,4%-os emelkedés jelentkezett.
- A lakóingatlanok átlagárainak változása 2017-ben (Ft/m2)
A drágulás idén sem állt meg, mértéke azonban a legtöbb nagyvárosban visszafogottan alakult. Az év első harmadában Győrben mindössze 1%-kal, Szegeden, Szolnokon, Debrecenben és Kecskeméten 3-5%-kal, a fővárosban 7%-kal bővültek az átlagos négyzetméterenkénti árak, míg Szombathelyen és Miskolcon dinamikus – 14%-os, illetve 20%-os – emelkedés érvényesült.
- Ár szempontjából nem mindegy, hol nézünk házat
Jelenleg a piacon a legmagasabb átlagárak Budapesten – 500 ezer Ft/m2 –, majd Győrben és Sopronban – 310 -360ezer Ft/m2 – mutatkoznak, a kecskeméti, szombathelyi debreceni és szegedi lakóingatlanok átlagos négyzetméterenkénti árai 260 és 280 ezer Ft/m2 között alakulnak – a vidéki nagyvárosok viszonylatában ez tekinthető az átlagos árszínvonalnak. Egyes központi nagyvárosokban ennél kedvezőbbek az árak: Miskolcon és Szolnokon 180 ezer Ft/m2, Békéscsabán pedig 137 ezer Ft/m2 az átlagár.
- A családi házak átlagárai egyes nagyvárosokban (Ft/m2)
A főváros – ahogyan minden más szegmensben – a családi házak piacán is az első helyen áll az árszínvonal tekintetében, itt az érdeklődők 330 ezer Ft/m2 feletti átlagárakra számíthatnak. Ettől 10%-kal maradnak el - az átlagosan 300 ezer Ft/m2 áron - meghirdetett soproni házak. A vidéki városokban a 200 és 250 ezer forintos négyzetméterenkénti átlagár jellemző: a Kecskeméten, Debrecenben, Győrben és Szegeden eladó családi házak is ebben az árkategóriában kerülnek meghirdetésre. Ezen a piacon az árak kisebb mértékű változása jellemző, mint a lakások esetén, ami elsősorban elhelyezkedésüknek köszönhető, illetve annak, hogy ez az ingatlantípus többnyire magán, és nem befektetési célból kerül megvásárlásra.
(Webrádió)
Galériánk
Véleménye van? Szóljon hozzá!