"Szükségünk van Európára, mert egy nagyobb hajón kevésbé érezni a hánykolódást, és mert sok mindent kapunk tőle", de minden nemzetet az határoz meg igazán, amit ad, és nem annyira az, amit kap vagy amit elvesz másoktól - mondta Trócsányi László.

"Szükség van európaiságunkra, de szükség van magyarságunkra is"; ennek híján Európának sem volnánk érdekesek, magyarságunk nélkül nem volna mit hozzátennünk Európához - közölte a miniszter a 300-400 ember előtt tartott beszédében, amelyben kitért az új alaptörvényre. Mint mondta, annak célja az volt, hogy az alapok körül újra rend legyen.

Kitért arra, hogy a preambulumként szolgáló Nemzeti Hitvallás így kodifikálja Szent Istvánt és az államalapítás emlékezetét: "Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette."

"Ma az első magyar királyt, Szent Istvánt ünnepeljük", augusztus 20. régi katolikus egyházi ünnep, ám a magyar alkotmányosság ünnepe is egyben, és így az egész nemzeté - mondta az igazságügyi tárca vezetője.

Trócsányi László párhuzamot vont az ország három nemzeti ünnepe - március 15-e, október 23-a és augusztus 20-a - között; úgy fogalmazott: mindhárom ünnep különbözőképpen ugyan, de az önálló és független nemzeti létről szól.

Március 15-én és október 23-án egy-egy meghatározott történelmi eseménysorozatra emlékezünk, világos kronológiával, hősökkel és ellenfeleikkel. A cél 1848-ban és 1956-ban egyaránt a nemzeti függetlenség, a magyar szuverenitás helyreállítása volt, "helyre akartuk állítani uralmunkat saját történelmünk felett" - hangsúlyozta a miniszter. Augusztus 20-ról szólva azt mondta: az "önálló történelmünk kezdeteihez vezet vissza minket".

Kiemelte, hogy Szent István az államot nem nyers erővel, hanem a jog eszközével, törvények és intézmények megteremtésével alapította. "ezt az országot ideig-óráig uralhatta az önkény, de kormányozni hosszú távon csak az alkotmányosság eszközeivel lehet" - fűzte hozzá.

"A világ, amiben élünk, igencsak különbözik Szent István korától, ezer szállal kötődünk szomszédaink, Európa és a globalizálódó világ gazdasági és egyéb folyamataihoz" - tette hozzá, utalva egyúttal arra is, hogy ez Sárospatakon aligha szorul bizonyításra.

"Közel az a szlovák határ, amely száz évvel ezelőtt még nem volt határ, harminc évvel ezelőtt csak üggyel-bajjal lehetett rajta átkelni, pedig a túloldalon magyarul beszéltek, ma viszont ugyanez a határ szinte érzékelhetetlen, odaát még mindig magyar szó fogad" - mondta Trócsányi László.