A szakszervezetek megerősítését is szorgalmazó ellenzéki politikus a Békés Megyei Kormányhivatal elől jelentkezett be, mondván, a kormánytöbbség által legutóbb elfogadott jogszabály-módosítás értelmében ez a hivatal adhat majd szabad kezet egy-egy cégnek, hogy bevezesse "a munkavállalóknak hátrányt okozó" 24 havi munkaidőkeretet.

Úgy vélte: a végrehajtó intézet szerepét kapta a hivatal, amely így Orbán Viktor miniszterelnök "szakszervezetek és munkavállalók elleni tízéves harcának emblematikus helyszíne lesz".

Úgy értékelt: 2010 óta a kormány a munka törvénykönyvének módosításával totálisan kiszolgáltatta a munkavállalókat a cégeknek, kivéreztette a szakszervezeteket, valamint sorra fogadott el olyan jogszabályokat, amelyek a munkáltatókat hozták helyzetbe a munkavállalókkal szemben.

Emellett - folytatta - a kormány olyan multinacionális cégekkel kötött stratégiai megállapodásokat, amelyek nem tisztelik a magyar törvényeket és a magyar munkavállalókat, profitjukat pedig külföldre viszik.

Komjáthi Imre hangsúlyozta: az MSZP újjáépítési programjában egészen más világot képzel el a dolgozóknak, mert a szocialisták az esélyteremtő, gondoskodó államban hisznek.

Ismertette: többek között azt javasolják, hogy a cégeknél alkalmazzanak egyfajta bérplafont, így megakadályozható lenne, hogy egy szűk menedzsment "irdatlan pénzeket vigyen haza", akár akkora bértömeget, mint amennyit 3 ezer dolgozó.

Az MSZP azt is szorgalmazza, hogy a 10 millió forint feletti cégvezetői fizetéseket ne lehessen költségként leírni, és a vezetők bónusza ne lehessen magasabb az alapbérük 20 százalékánál. Kezdeményezik, hogy a cégek ne vigyék ki teljes mértékben profitjukat az országból, hanem fizessenek nyereségrészesedést a magyar dolgozóknak.

Az alelnök a szakszervezeteket az MSZP természetes szövetségesének nevezte, és szerepük erősítése érdekében azt kezdeményezte, hogy részesülhessenek az egyszázalékos adófelajánlásból, amihez az állam tegyen hozzá még egy százalékot.