Így ha a családban bármelyik felnőtt az elsődleges munkaerő-piacon vállal munkát, akkor - még minimálbér esetén is - a család nem válik jogosulttá a szociális ellátásokra. A közfoglalkoztatott tehát a kilépésével a családja megélhetését kockáztatja: a munkabér nem kompenzálja a kieső szociális transzfereket. A biztos megállapította, hogy a szociális biztonsághoz kapcsolódó állami jogvédelmi kötelezettséget sérti, hogy a 10 éve "befagyasztott" öregségi nyugdíjminimum összege nem alkalmas a megélhetési minimum biztosítására.
Az ombudsman szerint a másik diszfunkció, illetve rendszerprobléma, amely a közfoglalkoztatási programok megvalósítását és tervezhetőségét akadályozza az, hogy a munkáltatót terhelő táppénz-hozzájárulást - azaz a betegszabadság időtartamára a közfoglalkoztatási bér 70 %-át, majd a kifizetett táppénz egyharmadát - a közfoglalkoztatónak kell megfizetnie. Ugyanakkor a táppénzes állomány időtartamára a közfoglalkoztatási bérhez és járulékaihoz támogatás nem igényelhető. Így ha az önkormányzat nagyobb létszámban foglalkoztat közfoglalkoztatottakat, az emiatt kifizetendő - és előre nem is tervezhető - költség nagyon megterhelheti a költségvetését. Sok nehéz helyzetű kistelepülés azért nem vesz részt a közfoglalkoztatási programokban, mert a szűkös költségvetéséből ezeket a kiadásokat nem tudja fedezni, így éppen a legrászorultabbak maradhatnak ki a rendszerből.
Kiadó: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
-------------------------------------------------------------------
Kérjük előfizetőinket, hogy az Országos Sajtószolgálat anyagait minden esetben OS jelzéssel használják fel.
Az MTI szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja az OS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTI Nonprofit Zrt.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!