Az államnyelvűekkel azonos méretűre cserélik a nemzetiségi nyelvű helységnévtáblákat Szlovákiában
Belföld, 2018.02.20
Megkezdődik Szlovákiában a nemzetiségi nyelvű helységnévtáblák cseréje, az új táblák nagyságukat tekintve azonos méretűek lesznek az államnyelvűekkel - közölte az MTI-vel a szlovák közlekedési és építésügyi minisztérium kedden.
Szlovákiában a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó szabályozások azokon a településeken teszik lehetővé a nemzetiségi nyelvű helységnévtáblák kihelyezését, ahol az adott nemzetiség aránya eléri a 20 százalékot, ilyen településből az országban mintegy hatszáz van.
Ezeken a településeken a nemzetiségi nyelvű helységnévtáblák az elmúlt években vizuális kivitelezésükben eltérőek és kisebbek voltak, mint az államnyelvűek. A szaktárca nemrégiben kiadott rendelete ezen a formaiságon változtat, lényegében lehetővé téve, hogy a nemzetiségi nyelvű helységnévtáblák az államnyelvűekkel azonos méretűek és csaknem azonos megjelenésűek legyenek. A táblákban egy különbség van, az, hogy míg az államnyelvű táblának fekete, addig a nemzetiségi nyelvű táblának kék lesz a kerete.
"A dizájn és nagyság megváltoztatása egységessé teszi a táblákat és így növeli a jelzések átláthatóságát" - mondta a változtatás kapcsán Érsek Árpád, a szlovák kormány közlekedési és építésügyi minisztere. A szaktárca közlése szerint a táblák cseréje nem egyszerre, hanem folyamatosan zajlik majd, a cseréről az elsőrenedű főutakon a Szlovák Útfelügyelet (SSC), alacsonyabb rendű utak esetében pedig a megyék és az érintett települések hivatottak gondoskodni.
A változtatásról Őry Péter, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) Országos Tanácsának elnöke az MTI-nek azt mondta: sajnos csak vizuális változtatásról van szó, mert bár pozitív, hogy a táblák nagysága megváltozik, a törvényi háttér esetében ez nem igaz, mivel az érintett települések önkormányzatai hivatalos dokumentumaikban továbbra sem használhatják a településük nevét az ott élő nemzetiség nyelvén. Rámutatott: az Európa Tanácsnak a regionális és kisebbségi nyelvek támogatásáról és védelméről idén elfogadott határozata felszólítja a tagállamokat, hogy regionális nyelveiket, illetve nemzeti kisebbségeik nyelvét azok használatában tegyék egyenértékűvé az államnyelvvel, ettől pedig a jelenlegi szlovákiai szabályozás még távol áll. Hozzátette: amikor néhány éve az MKP és a civil szervezetek erőteljes kampányba fogtak a közlekedési kétnyelvűségért, akkor annak átfogó megvalósítását tűzték ki célul, mert ennek lehet identitásmegőrző és erősítő hatása a felvidéki magyarok körében.
Ezeken a településeken a nemzetiségi nyelvű helységnévtáblák az elmúlt években vizuális kivitelezésükben eltérőek és kisebbek voltak, mint az államnyelvűek. A szaktárca nemrégiben kiadott rendelete ezen a formaiságon változtat, lényegében lehetővé téve, hogy a nemzetiségi nyelvű helységnévtáblák az államnyelvűekkel azonos méretűek és csaknem azonos megjelenésűek legyenek. A táblákban egy különbség van, az, hogy míg az államnyelvű táblának fekete, addig a nemzetiségi nyelvű táblának kék lesz a kerete.
"A dizájn és nagyság megváltoztatása egységessé teszi a táblákat és így növeli a jelzések átláthatóságát" - mondta a változtatás kapcsán Érsek Árpád, a szlovák kormány közlekedési és építésügyi minisztere. A szaktárca közlése szerint a táblák cseréje nem egyszerre, hanem folyamatosan zajlik majd, a cseréről az elsőrenedű főutakon a Szlovák Útfelügyelet (SSC), alacsonyabb rendű utak esetében pedig a megyék és az érintett települések hivatottak gondoskodni.
A változtatásról Őry Péter, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) Országos Tanácsának elnöke az MTI-nek azt mondta: sajnos csak vizuális változtatásról van szó, mert bár pozitív, hogy a táblák nagysága megváltozik, a törvényi háttér esetében ez nem igaz, mivel az érintett települések önkormányzatai hivatalos dokumentumaikban továbbra sem használhatják a településük nevét az ott élő nemzetiség nyelvén. Rámutatott: az Európa Tanácsnak a regionális és kisebbségi nyelvek támogatásáról és védelméről idén elfogadott határozata felszólítja a tagállamokat, hogy regionális nyelveiket, illetve nemzeti kisebbségeik nyelvét azok használatában tegyék egyenértékűvé az államnyelvvel, ettől pedig a jelenlegi szlovákiai szabályozás még távol áll. Hozzátette: amikor néhány éve az MKP és a civil szervezetek erőteljes kampányba fogtak a közlekedési kétnyelvűségért, akkor annak átfogó megvalósítását tűzték ki célul, mert ennek lehet identitásmegőrző és erősítő hatása a felvidéki magyarok körében.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!