Balog Zoltán arról beszélt, hogy - más államokhoz hasonlóan - Magyarországon is szakadék van a szegények és a jobban keresők között, ez pedig meghatározza a hozzáférést az egészségügyi ellátáshoz.

A miniszter külön problémának nevezte, hogy a romák közül sokan az "eltérő életmódjuk" miatt nem tudják átlépni azt a "küszöböt", ami az ellátórendszerben való részvételhez szükséges. Ezért szerinte az egyenlő esélyek megteremtése nem csak azt jelenti, hogy biztosítják a szektornak a szükséges erőforrásokat és a finanszírozást, hanem azt is, hogy segítenek kialakítani egy olyan "szociokulturális hátteret" a romáknak, ami átlendítheti őket az akadályokon.

A kormány senkit sem akar "hátrahagyni", ezért fogadta el 2011-ben a roma stratégiát, valamint indította nemrégiben azt a programot, amelynek keretében ezer roma nő kaphat szakképzést, majd munkát a szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben, közvetítő szerepet betöltve a roma közösségek és a szociális intézmények között - mondta Balog Zoltán.

A miniszter szólt arról is, Magyarország már rájött arra, hogy a jóléti társadalom "veszélyes", mert abban mindenki csak a saját érdekeit nézi. Helyette munkaalapú társadalomra van szükség, mivel látható, hogy a jövőben többet kell majd dolgozni a jelenlegi életszínvonal fenntartásáért.

Hangsúlyozta, szorosabb összefogásra lenne szükség a munkaadókkal annak érdekében, hogy minél többen felismerjék a betegségmegelőzés fontosságát és részt vegyenek a szűrővizsgálatokon.

A miniszter szintén fontos feladatként említette, hogy az oktatáson keresztül a fiatal generációval is megértessék, mennyire törékeny a körülöttünk lévő világ.

Az elmúlt években a magyarok egészségének megőrzése érdekében hozott intézkedések közül kiemelte a dohányzásmentes zónák bevezetését a buszmegállókban és a vasútállomásokon, a túl sok cukrot, sót, koffeint vagy egyéb egészségkárosító anyagot tartalmazó élelmiszerekre kivetett chipsadót, valamint a mindennapos testnevelés elindítását az iskolákban.