A soron kívüli ülésen Fodor Csaba, a közgyűlésben többséget adó Éljen VárosuNk! Egyesület (ÉVE) frakcióvezetője kifejtette: Nagykanizsa fenntartható városfejlesztési stratégiájaként és a TOP Plusz Városfejlesztési Programtervként a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló 7,9 milliárd forintos keret felhasználására több száz oldalas tanulmány készült. A még az ülést megelőzően is módosított elképzelések alapján 1,6 milliárdot szánnak útfelújításokra, 700 milliót strandrekonstrukcióra, 800 milliót a Csónakázó-tóhoz kapcsolódó beruházásokra, szintén 800 milliót egy inkubátorház jellegű ipari csarnok építésére, 1,1 milliárdot a Batthyány gimnázium energetikai korszerűsítésére, valamint 1,5 milliárdot belvárosi műemléktömbök felújítására.

Balogh László (Fidesz-KDNP) polgármester fontosnak, de elnagyoltnak nevezte az előterjesztést; véleményéhez több kormánypárti önkormányzati képviselő is csatlakozott a maga kiegészítésével. A Nagykanizsai Városfejlesztő Kft.-t okolták azért, hogy csak az utolsó pillanatokra állt össze a dokumentum, ami szerintük nem foglalkozik az ipari park fejlesztésével, munkahelyteremtéssel, gazdaságfejlesztéssel vagy éppen a csapadékvíz-elvezetés problémáival és víztoronyfelújítással.

A közgyűlés végül nyolc igen és hat tartózkodó szavazattal fogadta el a 7,9 milliárd forintos keretösszeg felhasználására vonatkozó előterjesztést.

Több hónapos vita előzte meg a városnak kormányzati támogatásként még 2021-ben megítélt 588 millió forintos fejlesztési pénz felosztását, amelyről mindkét oldal kompromisszumaival sikerült csak az idei nyárra megegyezni. A mostani közgyűlési ülésen így arról már egyhangúlag döntöttek a képviselők, hogy az eredetileg - a pandémia alatt a polgármester jogköreként beterjesztett - 23 tételes projektlista 17 megvalósítandó beruházást tartalmazzon, a befejezési határidőt azonban a jövő év végére módosítják.

A csütörtöki közgyűlésen ugyancsak nagy vitát váltott ki a fideszes polgármester kezdeményezése, aki a helyi televíziót és újságot működtető Kanizsa Médiaház ügyvezetőjének, Tar Mihálynak azonnali visszahívását indítványozta. Indoklása szerint a vezetése alatti néhány évben számos pert veszített az önkormányzati médiacég, ügyvezetője pedig magánemberként az erdélyi magyarságra sértő bejegyzést írt Orbán Viktor tusványosi beszéde kapcsán.

Az ügyvezetőt megválasztó ÉVE-frakció több tagja is úgy vélekedett, hogy sértő lehetett az egyik közösségi oldalon közzétett bejegyzés, de az magánvéleményként jelent meg, ezt a jelen lévő érintett is elmondta felszólalásában. A szavazáson végül az ÉVE hét elutasító szavazatával és egy tartózkodásával, a kormányoldali képviselők hét igenje ellenében nem hívták vissza az ügyvezetőt.