Dr. Szalai Anikó: „ A NATO-hoz csatlakozni nem olyan egyszerű és gyors”

Belföld, 2022.05.24

Az elmúlt hetekben több hír is napvilágot látott, ezek szerint az eddig minden szempontból semlegességet képviselő svédek és finnek úgy döntöttek: csatlakoznak a NATO-hoz.

Dr. Szalai Anikó Arról, hogy erre mennyi időn belül van lehetőségük, hogy ennek milyen következményei lehetnek a közel három hónapja dúló háborúban és, hogy miért lenne jó az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének mindez, Dr. Szalai Anikót, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézet vezetőjét kérdeztük. A szakértővel mindemellett érintettük az Európai Unióhoz tartozó országok jogi, gazdasági és politikai helyzetét is.

WR.: Melyek azok az országok, amelyek gazdaságilag és politikailag is erősebbek, és ezért jelenleg nagyobb szóval rendelkeznek az Európai Unió által meghozni kívánt, háborúra irányuló döntésekben?

SZ. A.: Az Európai Unión belül minden döntés más-más döntéshozatali mechanizmusra épül - a legtöbb esetben nem az egy tagállam, egy szavazat érvényesül. Mindez azonban magától a kérdéstől, az adott témától függ, amelyről épp döntést kívánnak hozni. Bizonyos esetekben a nagyobb tagállamok véleménye könnyebben érvényesül. Vannak viszont olyan kérdések, amelyek megválaszolásában minden tagállam egyenlő esélyekkel, lehetőségekkel indul. Ezekben az esetekben azonos érdekek fűződnek a megoldáshoz. Ha viszont nemcsak jogilag, hanem politikailag is meg kell vizsgálni a kérdést, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy Németország és Franciaország például mindig is nagyobb szerepet játszott egy-egy döntés meghozásában. Hozzájuk társulnak sokszor a lengyelek, a spanyolok, az olaszok vagy azok a tagállamok, amelyek kisebbek ugyan, de gazdagabbak. Ilyenek a hollandok vagy a svédek.

WR.: Ezeket az országokat azok a szankciók, amelyeket Oroszország szeretne, esetleg majd fog is ellenük alkalmazni azért, mert nem értenek egyet azzal, hogy megtámadta Ukrajnát, kevésbé fogják rosszul érinteni?

SZ. A.: A szankciók mindig, mindenkit rosszul érintenek. Oroszország elindított egy nemzetközileg jogellenes háborút, ezzel megsértette a nemzetközi jogot. A kérdés ebben az esetben inkább az, hogy ezzel szemben az Európai Unió hogyan kíván fellépni. Az biztos, hogy azok az országok, akik kisebbek, szegényebbek, gyengébbek, mindenképp támogatva lesznek, az Unió ugyanis olyan költségvetéssel rendelkezik, amelynek egy része éppen azért jött létre, hogy ezek az ország egy-egy ilyen helyzetben ne járjanak pórul. De a gazdagabb országok is elszenvedői lesznek így vagy úgy az eseményeknek.

WR.: Ha a gazdaságra tekintünk: az import, export élelmiszereknek mi lesz a sorsa?

SZ. A.: Elképzelhető, hogy bizonyos élelmiszerekből hiány keletkezik. Ennek két oka van: az egyik, hogy Ukrajnában nincs vagy nem lesz, aki előállítsa azokat, a másik pedig: ha elő is állítják, nem tudják hogyan kihozni majd azokat az országból. Az utóbbi problémára a Románián keresztül való szállítás nyújthat megoldást, erről jelenleg is folynak a tárgyalások. Európában ebből nem annyira a hiányt, inkább az áremelkedést fogjuk látni várhatóan. Viszont hiány lehet azokban a szegényebb, egyébként is nehezebb helyzetben lévő térségekben, amelyek nem tudják megfizetni a megdrágult termékeket.

WR.: A gazdasági és politikai változások mellett úgy tűnik, hogy hamarosan a NATO összetételében is változások következnek be.

SZ. A.: Igen, ugyanis a svédek és a finnek jelezték, hogy szeretnének csatlakozni a NATO-hoz. Ez azonban nem olyan egyszerű. Hosszú egyeztetések szükségesek ahhoz, hogy egy ország csatlakozni tudjon az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez. Általában egy évet vesz igénybe, de még ha meg is sürgetik mindezt egy-egy rendkívüli helyzet miatt, akkor is 6-8 hónap, mire ez összejön. Az viszont ebben az esetben mindenképp könnyíti a helyzetet, hogy mind a két ország évek óta együttműködik a NATO-val, kiváló a hadseregük, felkészültek és modern eszköztárral rendelkeznek.

WR.: Jelenleg 30 tagja van a NATO-nak és eddig egyedül Törökország ellenkezett az ellen, hogy a svédek és a finnek csatlakozzanak. Mi ennek az oka?

SZ. A.: Így van, Törökország volt eddig az egyedüli, aki nem támogatta ezt. A két ország közül különösen a svédekkel van rossz viszonya, így főleg velük szemben fejtett ki éles véleményt. Az elmúlt években Svédország korlátozásokkal (például fegyvereladási tilalommal) is ellenezte Törökország kurdokkal szembeni elnyomó politikáját és Svédországban jelentősebb kurd kisebbség él. Törökország többféle hasznot is húzhat ebből a helyzetből, egyrészt a belpolitikában növekszik a nacionalista elnök támogatottsága, másrészt a külpolitikában zsarolási potenciált szerez.

WR.: Miért jó a NATO-nak, ha a svédek és a finnek csatlakoznak a szervezethez?

SZ. A.: Ha a NATO tagállamainak bele kellene folyni az orosz-ukrán háborúba, akkor egyszerűbb lenne, ha a finn és svéd területeket is fel tudnák használni a különböző, katonai bázisok kialakítására (bár tény, hogy ez nemzetközi megállapodás alapján működhet a csatlakozás nélkül is). Emellett a finneknek olyan hadviselési technikái vannak, amelyekkel csak kevés ország rendelkezik. Arról nem is beszélve, hogy több mint 1300 kilométer hosszú a közös határszakaszuk az oroszokkal. A csatlakozásuk azt is mutatja, hogy Európa egységes és képes a közös fellépésre. Tehát ezek mind-mind olyan tényezők, amelyek miatt a NATO-nak megéri, hogy a finnek és azok az országok, amelyek hasonló adottságokkal rendelkeznek, idővel csatlakozzanak a szervezethez.

WR. Van arra esély, hogy a már meglévő tagoknak be kell kapcsolódniuk a háborúba?

SZ. A.: Természetesen az egész világ azt szeretné, ha ez a háború nem képezné alapját a harmadik világháborúnak, erre azonban nincs garancia. Akadnak olyan kijelentések, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak vagy Kínának megérné mindez, de véleményem szerint ez nincs így. Azért nincs, mert ma már egy olyan globálisan összefüggő világban élünk, amelyben a történések kihatnak mindenre és mindenkire.
(Webrádió)

Címkék

Dr. Szalai Anikó NATO Svédország Finnország Csatlakozás Szegedi Tudományegyetem
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!