TV műsor

Emberi jogi konferencia - Gulyás: Magyarország álláspontja a bevándorlásról emberséges

Belföld, 2017.12.06

Magyarország álláspontja a bevándorlás kérdésében humánus, emberséges és Európa jövőjét szolgálja - mondta a Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerdán Budapesten, egy emberi jogi fórumon.

A Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány által Hazai és nemzetközi jogvédelmi mechanizmusok címmel rendezett konferencia kerekasztal-beszélgetésén Gulyás Gergely kijelentette: a magyar kormány szerint akik migránsként vagy valós menekültként érkeznek Európába, valójában áldozatok, ezért gyűlöletkeltéssel vádolni a kormányt nem felel meg a valóságnak.

Véleménye szerint emberségesség szempontjából sem róható fel semmi a kormánynak, mert "nem mi voltunk, akik azt a látszatot keltettük", hogy Európa milliókat képes befogadni ellenőrizetlenül, majd a német belügyminiszter azt mondta, hogy az érkezettek 60 százaléka semmilyen védelmet nem érdemel, és vissza kell toloncolni őket. Magyarország szerint ezzel szemben lehetőleg mindenkinek helyben kell segíteni - tette hozzá.

Gulyás Gergely a miniszterelnöknek az őcsényi tiltakozásokról tett nyilatkozatát ért bírálatokra elmondta: nem lehet kiemelni az Őcsényben történtekre vonatkozó nyilatkozatot, hiszen ami ott történt, az alapvetően provokáció volt. A menekültek ellátása központi állami és nem helyi feladat - magyarázta.

Az ukrán oktatási törvényről közölte, az ügyben fenn kell maradnia az egyetértésnek: amikor a magyar kormány erősebb eszközökhöz nyúl, fontos, hogy a magyar politika egységet mutasson. Kifogásolta, hogy a kijevi amerikai nagykövetség gratulált az ukrán kormánynak a törvény elfogadásához.

A frakcióvezető beszélt a populizmusról is. Ezzel összefüggésben populizmusnak nevezte a Jobbik bérunióra vonatkozó javaslatát, mert - mint mondta - a kezdeményező tudja, hogy ez beválthatatlan ígéret, mégis folyamatosan emlegeti. Hozzáfűzte: ha viszont valaki közérthetően és népszerűen akarja megfogalmazni a mondanivalóját, az a modern demokrácia része. A politikai kommunikáció leegyszerűsödött - jegyezte meg.

Megítélése szerint kimeríti a gyűlöletkeltés fogalmát az, ami egyes országok sajtójában Magyarország ellen folyik.

Gulyás Gergely arra a felvetésre, hogy az uniós támogatásokat jogállamisági feltételekhez kötnék, emlékeztetett: az EU közös hétéves költségvetését egyhangúlag kell elfogadni, és senki sem gondolhatja, hogy lesz olyan költségvetés, amelyet a közép-európai országok ilyen feltételekkel elfogadnának.

A kerekasztal-beszélgetésen Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke arról beszélt: az emberi jogi szervezetek dolga az, hogy rávilágítsanak arra, ha a kormányok helytelenül cselekszenek. Ez a jogállam, a demokrácia egyik velejárója, tudomásul kell venni a bírálatot - fűzte hozzá.

Az ukrán oktatási törvényre utalva emlékeztetett: széles körű politikai egyetértés van abban, hogy a jogszabályt határozottan elítélik, mert az "a kisebbségi és az alapvető emberi jogokkal szemben történt".

Schiffer András jogász, az LMP volt vezető politikusa a kormány migrációs politikájáról azt mondta: a magyar stratégia helyes, ugyanakkor az nem lehet alap arra, hogy bárkivel szemben megalázó intézkedéseket tegyenek. Hiába helyes a kerítés felhúzása, az erőszakcselekmények helyeslése miniszterelnöki szinten elfogadhatatlan, a gyűlöletkeltés igazolhatatlan - mondta.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke előadásában a hazai jogvédelem jelentős intézményének nevezte az Ab-t. Emlékeztetett: "békés rendszerváltást éltünk át", de a kommunista diktatúra idején elfogadott jogrendszer tovább létezett.

Felidézte: abban a folyamatban, amelyben a korábbi jogrendszert megváltoztatták, az Ab komoly szerepet játszott, mert rendkívül széles hatáskört kapott, így lehetségessé vált, hogy "kigyomlálja" azokat a jogszabályokat, amelyek már nem illettek bele a jogállami jogrendszerbe.

Több ügyet is felidézett, így azt a friss határozatot is, amely szerint nem minősül híresztelésnek, ha a sajtó úgy tudósít közéleti szereplők közügyekről szóló sajtótájékoztatójáról, hogy a tudósítás pontosan megfelel a megfogalmazottaknak, nem tartalmaz saját értékelést, egyértelműen megjelöli a közlések forrását, valamint a jó hírnevet esetleg sértő tényállításokkal érintett cáfolatának is helyet biztosít.

Paczolay Péter, az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája felidézte: az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata indította el a folyamatot, hogy az emberi jogok bekerüljenek a jogrendbe.
Saját intézménye működését ismertetve előadásában közölte: Strasbourghoz akkor fordulhat valaki, ha minden jogorvoslati lehetőséget kimerített. Gyakran a büntetőperek ésszerűtlenül hosszú elhúzódása miatt indul eljárás az emberi jogok bíróságán - tette hozzá.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Péterfalvi Attila arról beszélt, jövő május 25-étől "válik élessé" és alkalmazandóvá az új európai adatvédelmi reform. Ismertetése szerint ezzel a személyes adatok védelmének mechanizmusa alapvetően megváltozik. Nagyon sok olyan kérdés van, amely uniós szabályozási körbe tartozik majd, és amiről uniós egységes gyakorlatnak kell kialakulnia. Hozzátette: nemzetállami kompetenciában is maradnak majd területek, ám ezeknél is figyelembe kell venni bizonyos európai döntéseket.

Az emberi jogok világnapjához, december 10-éhez kapcsolódó konferencián korábban felszólaló Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arról beszélt, az emberi jogok tisztelete nemcsak jogi, hanem kulturális kérdés is.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!