A táblabíróság emberkereskedelem és kerítés bűntettében mondta ki bűnösnek a házaspár mindkét tagját. A férfi bűnösségét személyi szabadság megsértésének bűntettében is megállapították, a nőt azonban felmentették e cselekmény miatt emelt vád alól.

A terheltek az ismeretségi körükbe tartozó, szűkös anyagi helyzetben lévő két nőt jó kereseti lehetőséggel arra bírták rá, hogy huzamosabb időn át prostitúciós tevékenységet végezzenek, amelyhez lakást is biztosítottak. Az egyik sértettet erőszakkal vették rá a prostitúcióra. A házaspár - ígéretével ellentétben - a nők által megkeresett pénz döntő részét elvette.

Az első fokon eljáró Gyulai Törvényszék a vádlottakat emberkereskedelem és kitartottság miatt három év hat hónap, illetve három év szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet ellen az ügyészség súlyosítás érdekében jelentett be fellebbezést, amelynek a táblabíróság helyt adott.

Az ítélőtábla a vádlottak bűnösségéről a törvényszéktől részben eltérő döntése miatt az ügy harmad fokon a Kúrián folytatódik.