Erdő Péter kiemelte: csak az ember értelmes és szabad lény, akinek el kell fogadnia a teremtő tervét, és aki képes tenni is e terv megvalósulásáért.
Ismertette: a Máriát Isten anyjának nyilvánító 431-es efezusi zsinattól kezdve újra és újra megfogalmazódott az a meggyőződés, hogy Mária fiával együtt van a mennyei dicsőségben is, mégpedig nemcsak lelkileg, hanem testben is, akárcsak a feltámadt Krisztus. XII. Piusz pápa 1950-ben pedig hittételként is kihirdette ezt.
Máriában ezért "az örök boldogságra hivatott emberi élet ragyog föl mindannyiunk számára" - fogalmazott az esztergom-budapesti érsek.
Erdő Péter kitért arra: több szempontból is szimbolikus, hogy Szent István a Szűzanya oltalmába ajánlotta Magyarországot. A tette egyfelől a hívő ember Istenbe vetett bizalmának gesztusa, aki látja, hogy emberi erővel alig tartható az ország függetlensége, léte és kereszténysége, de Istenben bízva, az ő segítségét kérve mégiscsak reménykedve néz a jövő felé. Másfelől ez a cselekedet az ország szuverenitását is kimondja, azt, hogy "senki másnak nem vagyunk hűbéresei, a mi hűbérurunk, királynőnk egyedül Szűz Mária" - mondta.
Nagyboldogasszony napja a legfontosabb katolikus Mária-ünnep, amikor Szűz Mária halálára és mennybevételére emlékeznek a hívek.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!