Az Oktatási Hivatal MTI-hez eljuttatott tájékoztatója szerint középszinten horvát nemzetiségi nyelv és irodalomból egy vizsgahelyszínen 15, német nemzetiségi nyelv és irodalomból hat helyszínen 176 diák ad számot tudásáról. Román nemzetiségi nyelv és irodalomból egy helyszínen 48, szerb nemzetiségi nyelv és irodalomból egy helyszínen 47, míg szlovák nemzetiségi nyelv és irodalomból két helyszínen 3 vizsgázó tesz írásbeli érettségi vizsgát.

Emelt szinten horvát nemzetiségi nyelv és irodalomból két helyszínen 34, német nemzetiségi nyelv és irodalomból hét helyszínen 161, szerb nemzetiségi nyelv és irodalomból egy helyszínen 4, míg szlovák nemzetiségi nyelv és irodalomból két helyszínen 20 tanuló tesz írásbeli vizsgát.

Nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból az írásbeli vizsga mindkét szinten 240 percig tart.

Középszinten a vizsgázók két feladatlapot oldanak meg. Az I. feladatlap (50 pont) egy szövegértési feladatsort és egy választható szövegalkotási feladatot (érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás) tartalmaz, míg a II. feladatlap (40 pont) megjelöl két műértelmező szövegalkotási feladatot, a vizsgázónak ezekből egyet kell választania és megoldania. A tanulók először az I. feladatlapot oldják meg, a vizsgadolgozatokat 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután osztják ki a II. feladatlapot, amelyre 150 perc áll rendelkezésre.

Emelt szinten az írásbeli vizsga egy szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból (40 pont) és két különböző (egy műértelmező és egy reflektáló) szövegalkotási feladatból (50 pont) tevődik össze. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja.

A tartalom alapján elérhető 90 pont mellett a helyesírás és az íráskép alapján további 8+2 pont szerezhető mindkét szinten.

Az érettségi dolgozatok javítása és értékelése központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutatók alapján történik.

Hétfőn a magyar nyelv és irodalom írásbelikkel folytatódnak az érettségi vizsgák.