Palkovics László oktatási államtitkár a kötet bemutatóján kiemelte: a könyv rendet tesz abban, hogy mit jelentenek a felsőoktatási rangsorok, hogyan kell értelmezni azokat, és mit jelentenek az egyetemek egymáshoz viszonyított jellemzői, mutatói. A módszertan rendezése pedig az oktatásirányítás szempontjából fontos - mutatott rá.

Kitért arra, hogy bár a rangsorokon való jobb szereplés az adott egyetem teljesítményéből fakad, pontosan meg kell nézni az egyes tartalmi elemeket is.

Szeretnék, ha a munka nem állna itt meg, hanem egyfajta szolgáltatást is tudnának biztosítani az egyetemek számára. Ennek pontos tartalmát még ki kell dolgozni - jelezte Palkovics László.

Szólt arról, hogy most is szerepel magyar egyetem a legjobbak között, az Állatorvos-tudományi Egyetem Európa ilyen intézményei közül az ötödik legjobb, és a második lehet, amelynek diplomája az angolszász országok mindegyikében elfogadottá válik.

A kötetet összeállító Fábri György, az ELTE dékánhelyettese azt mondta: a felsőoktatási rangsoroknak önmagukban nincs értékük, nem ezeken múlik az egyetemek működése.

Hozzátette: a rangsorok a médiának köszönhetően a mindennapok velejárói lettek, meg kell tanulni kezelni őket. Szerinte ez nem más, mint egy médiakommunikációs eszköz, és erre alapozni egy felsőoktatási intézmény jövőjét, a fejlesztéseket, vétkes könnyelműség lenne. Például az ELTE tevékenységének kétharmadára "vakok" a rangsorok - mutatott rá.

Szerinte az általános rangsorok egyre kevésbé informatívak, a régiós és szakterületi rangsoroké a jövő. Fábri György úgy látja: a magyar intézményeknek nem is feltétlenül a globális rangsorokban kellene megméretődniük.

Azt mérték - folytatta -, hogy a hallgatók intézményválasztására a jelenlegi rangsorok nincsenek különösebb hatással.

Kitért arra is, annyira Budapest-centrikus például a kutatás-fejlesztés, hogy valódi versenyt generálni igen nehéz lenne.

A kötet ahhoz akar támpontot adni, hogyan olvassák a rangsorokat, és hogyan használják őket - hangsúlyozta Fábri György.