A politikus szerint a foglalkoztatással és a munkanélküliséggel kapcsolatos mutatók fokmérői a mindenkori kormány gazdaságpolitikájának, ezért fontos adatsor, hogy míg 2002-ben 270 ezer volt a munkanélküliek száma, ez 2010-re 540 ezerre növekedetett, a 2017-es adatok szerint viszont csak 183 ezer.

Hangsúlyozta: a baloldali kormányok alkalmatlanságát a legjobban az tükrözte, hogy 2010-re megduplázták a munkanélküliséget, tönkretették a magyar gazdaságot, magas adókkal büntették a munkavállalókat és munkaadókat, semmire sem becsülték a dolgozókat, csökkentették a béreket, inkább adtak segélyt, mint munkát. Ha az ellenzéken múlna, még mindig egekben lenne a munkanélküliség - jelentette ki Czomba Sándor, aki szerint az ellenzéki pártok kezdettől támadják a kormány gazdaságpolitikáját és foglalkoztatáspolitikáját, holott ennek eredményei egyértelműen látszanak az elmúlt időszakban.

Mint mondta, 27 éve nem volt annyi embernek munkája, mint ma, harmadára csökkent a munkanélküliség, emelkednek a bérek. A 2010-es közel 12 százalékos munkanélküliségi ráta mára 4 százalékra csökkent - mutatott rá. Kijelentette: aki tud, akar és képes rá, annak lehetősége van dolgozni.

Szerinte ezzel szemben Gyurcsány Ferenc és a szocialisták kormányzása alatt sokaknak nem is érte meg dolgozni, mert a baloldal tömegeknek adott inkább segélyt, mint munkát, ezáltal segélyen tengődésre ítéltek egész országrészeket. Hozzátette: Borsodban, Szabolcsban és más megyékben is 20 százalék felett volt a munkanélküliségi ráta, ami mára jelentősen, közel felére csökkent. Hozzátette: Gyurcsány és a szocialisták ma is segélyen tengődésre ítélnék a magyar munkavállalókat, és előbb adnának munkát a bevándorlóknak, mint a saját állampolgáraiknak.

Czomba Sándor elmondta: 2010-es kormányváltás óta 736 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, és ebből közel 500 ezren a versenyszférában dolgoznak, miközben a közfoglalkoztatottak száma a tavalyi év azonos időszakához képest csökkent, a külföldi munkavállalók 100 ezer körüli létszáma pedig stagnál, vagyis a növekedés motorja egyértelműen a versenyszféra. Megjegyezte: a versenyszférának manapság már munkaerőhiánnyal kell szembenéznie.

Fontosnak tartotta, hogy míg 2010-ben a 25 év alatti fiatalok munkanélküliségi rátája 30 százalék volt, foglalkoztatási mutatója pedig 18 százalék, addig ez mára megfordult, közel 30 százalékos a foglalkoztatás és 11 százalék körüli a munkanélküliség a fiatalok körében.

Kitért arra is, hogy a tavaly megkötött hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően 2017-ben a minimálbér 15, a szakmunkás minimálbér 25 százalékkal nőtt, januártól pedig a minimálbér újabb 8, a szakmunkás minimálbér pedig további 12 százalékkal fog emelkedni. Hangsúlyozta: 2018 lesz az első olyan esztendő 25 éve, amikor a minimálbér nettó értéke eléri a létminimum értékét.

Közölte: az a cél, hogy miután a közszférában jelentős béremelések kezdődtek, jelentős béremelés induljon a versenyszférában is, ezért a kormány jelentősen csökkenti a munkát terhelő adókat, ami a foglalkoztatás további bővülését is segíti.