Az orosz–ukrán háború miatt folyamatosan növekszik a lakosság érdeklődése a jódtabletták iránt – tudta meg az RTL Híradó a Nemzeti Népegészségügyi Központtól és a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségétől. Mi ennek az oka?

Az érdeklődés növekedésének az az oka, hogy a lakosság egy része tart attól, hogy a háború kapcsán megsérül valamelyik ukrán atomerőmű, esetleg nukleáris töltetű fegyvert vetnek be a harcokban. Mindkét esetben radioaktív anyag kerülhet a környezetbe, ami a szennyezés mértékétől és az időjárási viszonyoktól függően esetleg hazánkat is érinthet. Ezzel kapcsolatban sokakban él még az 1986-os csernobili katasztrófa emléke, amikor a radioaktív szennyezés az akkori szovjet területeket érintette, de Európa más részein is megnőtt a háttérsugárzás mértéke. Ha esetleg a háborúban bekövetkezne, amitől egyesek tartanak, radioaktív jód szabadulhat fel. Ez felhalmozódhat a pajzsmirigyben, ahol komoly károkat okozhat. Ha azonban megfelelő időben, megelőzésként nem radioaktív jódot veszünk be nagy dózisban, ez a veszély mérsékelhető. Ebből a megfontolásból keresi sok vásárló a jódtablettákat  - amelyek valójában nem is jódot, hanem egy jodidsót (kálium-jodidot) tartalmaznak.

 
A betárazás tehát felesleges?

Teljesen felesleges. Négy okból is: ha ilyen baleset vagy tragédia bekövetkezne, a jodidkészítményeket állami raktárakból kiosztanák azoknak, akiknek erre szüksége van. Nem is mindenkinek indokolt szednie, bizonyos életkor fölött már nincs extra védő hatása ennek a pótlásnak. Másrészt azért sem érdemes betárazni, mert a radioaktív terhelés megnövekedés esetén alkalmazandó dózis eltér attól, amit a patikában megvehetünk. Harmadrészt pedig azért nem célszerű „öngondoskodni”, mert vannak olyan radioaktív anyagok, amelyek ellen a jodidkészítmény nem véd. A sugárzás típusától függően látják el indokolt esteben a hatóságok a megfelelő készítménnyel a lakosságot. És végül: a saját döntés alapján szedett jodidkészítmény akár ártalmas is lehet. Ha indokolt, a jodidkészítményeket közvetlenül a sugárszennyezés keletkezése után javasolják bevenni, nem valamiféle prevenciós kezelés részekén, jó előre. És vannak olyanok is, akiknek ez a kezelés ellenjavallt. A nemkívánatos hatások elkerülése érdekében ne kezdjünk tehát saját kútfő alapján jódpótlásba.

Milyen negatív hatásai lehetnek az indokolatlan mennyiségű jódkészítményeknek az emberi szervezetre?

A pajzsmirigyműködést megzavarhatják, valamint immunrendszeri mellékhatásaik is lehetnek, valamint számos enyhébb tünetet is okozhatnak.

Miért fontos azonban mégis a jód bevitele, ilyen vagy olyan formában? Melyik a legjobb forma?

Az a jódpótlás, amelyre mindannyiunknak szüksége van, a normál pajzsmirigyműködéshez szükséges. Ehhez nem kell semmilyen extra készítményt szednünk, elegendő, ha jódozott sót fogyasztunk. Mindennek semmi köze nincs a nukleáris balesetekhez; mivel Magyarországon a talajban és az ivóvízben nincs annyi jód, amire a normál pajzsmirigyműködéshez szükségünk van, ezért fontos odafigyelni a jódpótlásra a konyhasóval.