A táblabíróság hivatali visszaélés és - felbujtóként elkövetett - hűtlen kezelés bűntettében mondta ki bűnösnek Hagyó Miklóst. Az ítélőtábla döntésével enyhítette az egykori főpolgármester-helyettesre első fokon kiszabott büntetést.

Az ítélőtábla Antal Attila harmadrendű vádlottra, a BKV Zrt. egykori vezérigazgatójára folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt kiszabott felfüggesztett büntetést két évre súlyosította, mellékbüntetésként négy évre eltiltotta a gazdálkodó szervezet vezetője foglalkozástól.

A táblabíróság három évre súlyosította a nyolcadrendű vádlott, a BKV Zrt. korábbi kommunikációs igazgatójára folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt kiszabott börtönbüntetést. A férfit a végre hajtandó szabadságvesztés mellett négy évre eltiltotta a gazdálkodó szervezet vezetője foglalkozástól.

Súlyosított a táblabíróság a kilencedrendű vádlott, a BKV egykori osztályvezetőjének büntetésén is. Az 500 ezer forint pénzbüntetés helyet másfél év - három évre felfüggesztett - börtönbüntetést szabott ki rá.

Az ítélőtábla jelentősen megemelte a vádlottak által fizetendő kártérítés összegét. Az első fokon megítélt mintegy 50 millió forint helyett a vádlottaknak összességében több mint 160 millió forintot kell megfizetniük. Ezzel kapcsolatban Mezőlaki Erik tanácsvezető bíró kifejtette, a nyilvánvalóan szükségtelen szerződések esetében az adott vádlott a sértettet ért teljes vagyoni hátrányért felel, attól függetlenül, hogy a munkaviszonya időközben megszűnt-e, ez alól csak az az eset kivétel, ha a határozott időre kötött megállapodást a vádlottól függetlenül később meghosszabbították.

A tanácsvezető bíró az ítélet csaknem háromórás indoklása során hangsúlyozta, a védői kifogásokkal szemben a vád és az elsőfokú eljárás is törvényes volt. A Kecskeméti Törvényszék széles körű bizonyítást vett fel, az egymásnak gyakran ellentmondó bizonyítékokat megfelelően értékelte, így a bíróság mérlegelését támadó fellebbezések sem a vád, sem a védelem részéről nem vezethettek eredményre.

A törvényszék helyesen állapította meg, hogy eseti jellegű bűncselekmények történtek, nem volt megalapozott az ügyészség bűnszervezetben történő elkövetés kimondását kérő indítványa - közölte a tanácsvezető bíró.

A táblabíróság valamennyi vádlott esetében nyomatékos enyhítő körülményként értékelte az időmúlást. Erre tekintettel enyhítette Hagyó Miklós büntetését. Néhány, a vádban szereplő szerződés szükségességéről az ítélőtábla az elsőfokú bíróságtól eltérő álláspontra jutott, a bűnösség körének bővülése miatt súlyosított több vádlott büntetését, és emelte meg a hűtlen kezelésben résztvevő vádlottak által fizetett kártérítés összegét.