Hörcsik Richárd erről azon a találkozón beszélt, amelyet a V4-ek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) európai ügyekért felelős parlamenti bizottságainak elnökei tartottak a pozsonyi várban. A találkozó résztvevői közép-európai érdekek képviseletéről egyeztettek, ennek keretében olyan témák is terítékre kerültek, mint az uniós intézmények hatáskörei, a nemzeti parlamentek szerepének az uniós intézményrendszeren belüli erősítése és a többsebességes Európa kérdése.

Az egyeztetés résztvevői közös álláspontot képviseltek abban, hogy nem tartják jónak a többsebességes Európáról szóló elképzelést, akárcsak abban, hogy a nemzeti parlamentek jelentik a legitimitás alapját, s ezt erősíteni kell. Egyetértettek abban is, hogy az unióban el kell utasítani a protekcionizmust, valamint azt is, hogy egyes tagországok paternalista (apáskodó) módon viszonyulnak a közép-európai tagországokhoz.

Hörcsik Richárd az egyeztetés után a magyar közmédiának elmondta: szó esett reformoknak, illetve az egyes uniós intézményi hatáskörök betartásának a fontosságáról is. Rámutatott: erre szükség van az EU jövőjének megóvásához, mert a reformok elmaradása ahhoz vezethet, hogy a Brexiten (az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból) más tagországok is elgondolkodhatnak.

"Egyértelművé tettük, hogy a mi polgáraink nem akarnak kilépni az Európai Unióból, de van véleményünk, mert az EU-ban válság van, és mi nem dughatjuk a fejünket a homokba, mint ahogy azt egyes európai vezetők teszik" - jelentette ki az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának elnöke.

Rámutatott: az EP-képviselőknek és az Európai Bizottság (EB) egyes tagjainak el kellene olvasniuk a lisszaboni szerződést, mert a bizottság túllépi hatásköreit.

"Az EB ahelyett, hogy a törvények őre lenne, olyan javaslatokat fogalmaz meg, amivel megosztja a tagállamokat, és túllépi a kompetenciáit" - hangsúlyozta Hörcsik Richárd. Példaként hozta fel a migrációt, amire az EU másfél éve nem képes határozott választ adni, Magyarországot pedig - amely nemzetállami kompetenciájával élve megvédi határait - ezért pellengérre akarják állítani.

"Amit a schengeni rendszer előír, azt betartjuk, ezért akarnak minket pellengérre állítani, valaki itt fordítva ül a lovon, s azok nem mi vagyunk" - fogalmazott.

Az egyeztetés utáni sajtótájékoztatón Lubos Blaha, a pozsonyi törvényhozás európai ügyekért felelős bizottságának elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy az EU egyes régebbi tagjai szerinte paternalista hozzáállást tanúsítanak a közép-európai tagországokkal szemben, úgy viselkednek, mintha ezek az országok amolyan kitartottjaik lennének, amelyeknek szó nélkül mindent végre kell hajtaniuk, különben büntetést kapnak az uniós pénzek megvonásának formájában.

"Most a kvótadöntéssel nem egyetértő országok büntetése van soron (...) ennek véget kell vetni, ez középkorba illő hozzáállás" - szögezte le Blaha.

Izabela Kloc, a lengyel törvényhozás európai ügyekért felelős bizottságának elnöke ugyanezzel összefüggésben hangsúlyozta: a V4 tagországainak nemet kell mondaniuk egyes uniós tagországok diktatórikus viselkedésére, és el kell utasítaniuk a protekcionizmust.

"Benn akarunk maradni az EU-ban, de olyan EU-ban akarunk maradni, amelyben a kölcsönösség elve érvényesül, egy olyan EU-ban, amelyben a legkisebb tag problémáival is foglalkozni fognak" - fogalmazott Izabella Kloc. Lengyelország szerint Európa csak szuverén országok közössége lehet - tette hozzá.

Václav Hampl, a cseh parlament európai ügyekért felelős bizottságának vezetője elmondta: Csehország sem tartja jónak a többsebességes Európa koncepcióját, az unión belüli kérdések tekintetében pedig fontosnak tartja, hogy a jövőben javuljon a szubszidiaritás elvének érvényesítése.