Illegális bevándorlás: Szijjártó: a befogadóállomásokat az EU-n kívül kell létrehozni
Belföld, 2018.07.03
Nem lehet teljes körű az Európai Unió külső határainak védelme, ha az úgynevezett hot spotokat, vagyis a migránsokat befogadó- és gyűjtőközpontokat, nem az unión kívül hozzák létre - jelentette ki Szijjártó Péter az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.
A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: a magyar kormány óvatosan fogadja a kötelező kvóták elutasításáról szóló, az EU-csúcson született döntést, ugyanis az Európai Tanács már egyszer határozott erről, ám a miniszterelnökök határozatát sima többségi határozattal felülírták a belügyminiszterek
A továbbiakban felhívta a figyelmet arra: a kötelező kvóták elutasításáról hozott június végi döntés a visegrádi négyek (V4) győzelme.
Úgy értékelt: a V4-ek Magyarország vezetésével komoly sikert arattak azzal, hogy a létrehozandó befogadó- és gyűjtőközpontokból (hot spot) a tagállamoknak nem kell kötelezően átvenni a migránsokat.
A magyar diplomácia vezetője szerint az is sikerként értékelhető, hogy az Európai Unióban a kötelező kvóták irányából a határvédelem felé módosult a politikusok gondolkodása. Abba az irányba, amelyet Magyarország immár három-három és fél éve szorgalmaz.
Hozzátette: látni kell viszont, hogy ha ezek a befogadóállomások nem az unión kívül jönnek létre, akkor nem lehet teljes körű a határvédelem.
A miniszter szerint kulcskérdés, hogy a tagállamoknak, illetve az EU egészének önmagának kell eldöntenie, hogy kikkel akar együtt élni. Vagyis ezt ne a migrációt segítő nem kormányzati szervezetek (NGO) és ne az embercsempész-hálózatok dönthessék el. Annál is inkább, mert az EU politikája ma meghívót jelent 30-35 millió Európa környékén élő embernek - fűzte hozzá Szijjártó Péter.
Arról is szólt, hogy fokozódó migrációs nyomásra kell számítani a balkáni útvonalon azt követően, hogy Törökország felmondta a korábban Görögországgal kötött kétoldalú, a migránsok visszafogadásáról szóló megállapodást.
Ebben a helyzetben Magyarországnak az az érdeke, hogy a védvonal az ország határaitól minél délebbre húzódjon. Ezért - többek között - felajánlottak 25 kilométernyi határkerítést Montenegrónak az Albániával közös határ megerősítésére. Ugyanakkor Macedóniában is szolgálnak magyar rendőrök, korábban pedig Szerbiában és Szlovéniában is szolgáltak - sorolta a tárcavezető.
A Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Szijjártó Péter kedden azt hangsúlyozta: mindaddig, amíg Európa nem szerzi vissza a külső határai felett a teljes kontrollt, realitásként velünk élnek a migrációs válság negatívumai. Ezért világosan ki kell mondani, hogy egy illegális bevándorló sem léphet az Európai Unió területére, azoknak pedig, akik illegálisan tartózkodnak az Európai Unióban, távozniuk kell - mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
A továbbiakban felhívta a figyelmet arra: a kötelező kvóták elutasításáról hozott június végi döntés a visegrádi négyek (V4) győzelme.
Úgy értékelt: a V4-ek Magyarország vezetésével komoly sikert arattak azzal, hogy a létrehozandó befogadó- és gyűjtőközpontokból (hot spot) a tagállamoknak nem kell kötelezően átvenni a migránsokat.
A magyar diplomácia vezetője szerint az is sikerként értékelhető, hogy az Európai Unióban a kötelező kvóták irányából a határvédelem felé módosult a politikusok gondolkodása. Abba az irányba, amelyet Magyarország immár három-három és fél éve szorgalmaz.
Hozzátette: látni kell viszont, hogy ha ezek a befogadóállomások nem az unión kívül jönnek létre, akkor nem lehet teljes körű a határvédelem.
A miniszter szerint kulcskérdés, hogy a tagállamoknak, illetve az EU egészének önmagának kell eldöntenie, hogy kikkel akar együtt élni. Vagyis ezt ne a migrációt segítő nem kormányzati szervezetek (NGO) és ne az embercsempész-hálózatok dönthessék el. Annál is inkább, mert az EU politikája ma meghívót jelent 30-35 millió Európa környékén élő embernek - fűzte hozzá Szijjártó Péter.
Arról is szólt, hogy fokozódó migrációs nyomásra kell számítani a balkáni útvonalon azt követően, hogy Törökország felmondta a korábban Görögországgal kötött kétoldalú, a migránsok visszafogadásáról szóló megállapodást.
Ebben a helyzetben Magyarországnak az az érdeke, hogy a védvonal az ország határaitól minél délebbre húzódjon. Ezért - többek között - felajánlottak 25 kilométernyi határkerítést Montenegrónak az Albániával közös határ megerősítésére. Ugyanakkor Macedóniában is szolgálnak magyar rendőrök, korábban pedig Szerbiában és Szlovéniában is szolgáltak - sorolta a tárcavezető.
A Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Szijjártó Péter kedden azt hangsúlyozta: mindaddig, amíg Európa nem szerzi vissza a külső határai felett a teljes kontrollt, realitásként velünk élnek a migrációs válság negatívumai. Ezért világosan ki kell mondani, hogy egy illegális bevándorló sem léphet az Európai Unió területére, azoknak pedig, akik illegálisan tartózkodnak az Európai Unióban, távozniuk kell - mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!