Illegális bevándorlás - A BM nem kapott értesítést arról, hogy felfüggesztenék nyolc gyerek és egy terhes nő tranzitzónába szállítását

Belföld, 2017.03.28

A Belügyminisztérium (BM) nem kapott hivatalos értesítést a Magyar Helsinki Bizottság közleményében szereplő, az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) hétfőn meghozott "állítólagos" intézkedéséről. A tárca nem tud nyolc tinédzser és egy veszélyeztetett terhes migráns átszállításának felfüggesztéséről hozott jogerős határozatról.

A BM keddi, az MTI-hez eljuttatott közleményében arra reagált, hogy a Magyar Helsinki Bizottság, amely a kilenc menedékkérőt képviseli, a nap folyamán ugyancsak közleményben azt írta, ideiglenes intézkedésként az EJEB hétfő este megtiltotta, hogy nyolc tinédzsert és egy veszélyeztetett terhes menedékkérőt a magyar-szerb határ menti tranzitzónába vigyenek.

A BM azt írta: miután migránsok átszállításáról egy esetben sem született döntés, így nincs mit felfüggeszteni. Úgy folytatták: a Magyar Helsinki Bizottság újabb "túlbuzgó akciója" egyértelműen a kedden életbe lépett megerősített jogi határzár "elvtelen támadására" irányul. A megerősített jogi határzár célját támadja, hogy senki ne lépjen ellenőrizetlenül Magyarország és az Európai Unió területére - fűzték hozzá.

Ismertették: a Helsinki bizottság pénteken fordult az EJEB-hez azt állítva, hogy kilenc ügyfelét a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal tranzitzónába akarja szállítani. Közölték: ugyanakkor nem létezik olyan döntés, amellyel szemben a Magyar Helsinki Bizottság a Bírósághoz fordult. Az a jogszabály sem volt hatályos, amelyre hivatkozva kérték a magyar hatóságok döntésének felfüggesztését.

A megerősített jogi határzár kedden lépett életbe.

A BM emlékeztetett arra, hogy a jogszabályok értelmében a menedékkérőknek a kötelező tartózkodási helyet a menekültügyi hatóság jelöli ki. Ez a Magyar Helsinki Bizottság keresetének benyújtása idején nyitott befogadóállomás, zárt menekültügyi őrizet vagy magánszállás lehetett, kísérő nélküli kiskorúaknál gyermekvédelmi intézmény. Az érintett menedékkérők is befogadó állomáson, illetve gyermekvédelmi intézményben voltak és vannak elhelyezve, és "a Helsinki bizottság állításával ellentétben nem született döntés szálláshelyük megváltoztatására".

A belügyi tárca felhívta a figyelmet arra: mivel nincs olyan döntés, amely az érintett menedékkérők áthelyezéséről szólna, a Magyar Helsinki Bizottságnak "jogalapja sem volt" arra, hogy a bírósághoz forduljon. Úgy fogalmaztak: külön érdekesség, hogy a strasbourgi bírósághoz csak abban az esetben lehet fordulni, ha a belföldi jogorvoslati lehetőségeket kimerítette a felperes, de erre - a kötelező tartózkodási helyet megváltoztató döntés hiányában - "nyilván nem kerülhetett sor".
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!