A Századvég Alapítvány hétfőn juttatta el az MTI-nek az intézet munkatársainak a belgrádi migránstelepről a területen dolgozókkal folytatott informális beszélgetéseken és a várakozó migránsokkal készített interjúkon alapuló elemzését. A Migrációkutató Intézet munkatársai, Sántha Hanga és Speidl Bianka február 8-án Belgrádban folytatott terepszemléje során a Nyugat-Európa felé tartó, ám Szerbiában feltartóztatott migránsok személyes motivációit, Európába vezető útjuk részleteit és az Európáról alkotott elképzeléseit kívánták megismerni.

Sajtóanyagukban azt írták: a pályaudvar mögötti raktárakban várakozó több mint ezer migráns többsége egyértelműen 30 év alatt, de vannak közöttük 15-16 éves, kísérő nélküli kiskorúak is. A hónapok óta az elhagyatott, omladozó raktárépületekben tartózkodó, többnyire pakisztáni és afgán nemzetiségű férfiak többszöri, sikertelen határátlépési kísérlete, és a célországok bevándorlást szigorító intézkedései ellenére is úgy vélik: "joguk van Európában megélhetést keresni, és a visszatérés számukra nem opció" - fogalmaztak. Emellett az elemzés szerint a migránsok is elmondták: kudarcaikról nem értesítik rokonaikat.

Kiemelték továbbá, hogy beszélgetésekből az is kiderült: a migránsok kitartásában jelentős szerepe van a tisztázatlan hátterű (köztük nyugat-európai szalafita kötődésű) szervezetek segélyakcióinak, az "anarchista csoportok" (mint például No Borders) lázításának, valamint az embercsempészek ígéreteinek, illetve félelemkeltésének. A beszámoló szerint a beszélgetések folyamán kirajzolódott egy "etnikai alapon működő, iszlamista ideológiához is kötődő" embercsempész-hálózat.

Az európai központokban szervezkedők egy része helyi források szerint Nyugat-Európából visszatoloncolt menedékkérők, akik a hálózatba beépülve biztosítják megélhetésüket - írták.

Az intézet munkatársai azt is megtudták, hogy a "magyar határvédelmi intézkedések hatékonysága az embercsempészek tarifáiban is tükröződik": a magyar határon való átkelésért a többi útvonalhoz képest többet kell fizetni, és saját maguknak kell beszerezniük a drótvágót a kerítés átvágásához. A nyilatkozók körében jelenleg a horvát határ a preferált útvonal.

Az Afganisztánból és Pakisztánból érkezettek rendszerint az Irán-Törökország-Bulgária útvonalon jutottak Szerbiába. Az egyik interjúalany elmondása szerint Kabulból Franciaországig 11 ezer euróba kerül az út. A pénzt a családtagok adják össze, de származhat földeladásból, kölcsönből, amelynek visszafizetésére az otthon maradt családtagok jelentik a garanciát - tették hozzá.

A Migrációkutató Intézet arra a következtetésre jutott, hogy a Balkánon rekedt mintegy 100 ezer migráns túlnyomó többsége számára az Európáról kialakított kép a közelmúltbeli szigorítások ellenére sem változik.

Az interjúk alapján valószínűsíthető, hogy "átfogó, a kibocsátó országokat célzó médiakampány, és azzal összhangban lévő politikusi nyilatkozatok nélkül az Európa felé irányuló népmozgás nagyságrendje nem, vagy csak átmenetileg csökkenthető" - emelte ki elemzésében az intézet, hozzátéve: az elmúlt két évben Európában végrehajtott merényletek és rendbontások tükrében a "vahhabita és szalafita ideológiát valló szervezetek szerepének tisztázása az emberkereskedelemben kiemelt biztonságpolitikai és felderítő munkát igényel".