Tuzson Bence ismertetése szerint a kormány lefolytatta a társadalmi vitát a törvénycsomagról, amelynek során 600 érdemi észrevétel érkezett.

Ezeket megfontolva, ahogy a magyar emberek akarták, szigorított formában terjesztették be a javaslatot - közölte.

A három törvényjavaslatot tartalmazó csomagot ismertetve kiemelte: a korábbi tervezet csak regisztrációt írt volna elő a migrációt támogató szervezeteknek, a szigorított forma már belügyminiszteri engedélyhez kötné ezt a tevékenységet.

Azon szervezeteknek, amelyek engedélyért folyamodnak, át kell esniük a nemzetbiztonsági eljáráson, ehhez szükséges, hogy a belügyminiszter beszerezze a nemzetbiztonsági szolgálatok - Alkotmányvédelmi Hivatal, Információs Hivatal és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat véleményét - mondta az államtitkár. Hozzátette: jogorvoslatnak van helye, bírósághoz lehet fordulni, de csak eljárás jogi okokból.

Az előterjesztés alapján meg kell nézni azt is, hogy az engedélyt kérelmező külföldi pénzből folytatja-e tevékenységét, ezt a NAV fogja elvégezni.

Ha valaki a migrációt engedély nélkül szervezi, támogatja, finanszírozza, az ügyész vele szemben felléphet. Első lépésként figyelmeztet és intézkedik az adószám törléséről. Második lépésként pénzbírságot szabhat ki 1,8 millió forint értékben, és harmadik lépésként az ügyész bírósághoz fordulhat és kérheti a szervezet megszüntetését - mondta.

A törvény hatálya alá tartozó szervezeteknek 90 napjuk van, hogy beadják a kérelmüket a belügyminiszterhez. Ha egy szervezet külföldről ilyen célra pénzt kap, három napon belül be kell jelentenie a NAV-nak.

A javaslat tartalmazza a bevándorlásfinanszírozási-illetéket is, a társadalmi felelősségvállalás jegyében. Akik támogatják, finanszírozzák ezt a tevékenységet, a számukra utalt külföldi pénz után 25 százalékos illetéket kell fizetniük - mondta Tuzson Bence.

Felhívta a figyelmet, minden szervezetnek fizetnie kell, amely a törvény hatálya alá tartozik. Az összeg felhasználása kötött a költségvetésben, határvédelemre fogják fordítani. A bevallás határideje az év vége, és következő év június 30-ig be is kell fizetnie ezt az összeget.

Mentességre akkor van lehetőség, ha a szervezet bizonyítja, nem migrációra fordítja az összeget, illetve humanitárius tevékenységet végez. Ha a fizetési kötelezettséget nem teljesítik, az illeték kétszereséig terjedő kötelezettség keletkezhet.

Azon személyek, akik a magyar nemzetbiztonság érdekeit sértik, a közrendet veszélyeztetik, távol tarthatók Magyarország schengeni határaitól 8 kilométeres sávban - tette hozzá.

Ismertetése szerint a törvény részletesen meghatározza, mit jelent a nemzetbiztonság érdekeivel ellentétes, vagy közérdeket veszélyeztető tevékenység.

Kiemelte: ezt az eljárástípust a jogszabály idegenrendészeti hatósági ügyként kezeli.

A miniszternek joga van ahhoz, ha nem magyar állampolgárról van szó, hogy az idegenrendészeti távoltartás intézményét az egész ország területére kiterjessze vele szemben.

Kivételként rögzítik ha valaki EP- vagy országgyűlési képviselő, illetve a menedékjogról szóló törvény szerinti eljárásban jogi képviseletet ellátó személy.

Mint Tuzson Bence mondta, a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet az, amikor ezt a típusú távoltartást el lehet rendelni. Rámutatott: az elrendelés időtartama hat hónap, de ha a kormány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet meghosszabbítja, akkor az érintett személy kérheti a korábbi határozat felülvizsgálatát.

Az államtitkár rámutatott: a tömeges bevándorlás súlyos biztonsági kockázatot hozott Európának, romlott a közbiztonság, nőtt a terrorveszély.

Kitért arra is, hogy a törvényjavaslat sarkalatos pontokat is tartalmaz, ezen elfogadása nélkül ez a törvénycsomag nem fogja elérni a célját. Azt kérdezte: számíthatnak-e arra az ellenzékre, amelyik folyamatosan tagadta és tagadja a bevándorlás problémáját, a kvóták létét, a Soros-terv létezését, folyamatosan támadta határvédelmet, a kerítés felépítését.

A kormány azonban mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy megvédje Magyarországot, nem érvényesülhet Magyarországon a Soros-terv, annak végrehajtását meg kell akadályozni, betelepítés nem lehet - hangoztatta.

Tuzson Bence úgy fogalmazott: nekik Magyarország az első.

Kijelentette: a migráció rövid távon biztonságunkra, hosszabb távon jólétünkre, és keresztény kultúránkra is káros hatással van, alá fogja ásni kultúránkat.

A magyar kormány mindig is komolyan vette a problémát, és 2015-től 270 milliárd forintot fordított határvédelemre, megépítette a kerítést a déli határ mentén, létrehozták a jogi határzárat, és az 1100 kilométeres schengeni határon magyar rendőrök és katonák védik a határt, ami az unió határa is. Sajnálatának adott hangot, hogy az ellenzéki képviselők nem szavazatán megbukott az alaptörvény módosítása, kivéve ezzel egy fontos jogi eszközt a határvédelemről.

A biztonság érték, és ebben nem lehet kompromisszumot kötni - mondta Tuzson Bence.