Szalai Anna közölte, a koncertre a Szegedi Szabadtéri Játékok nyitóprodukciója, Verdi Rigoletto című operájának nézői kaphatnak ingyenes belépőt.

Az idei műsor varázslatos európai utazásra invitálja a hallgatóságot: először a Hebridákhoz kalauzolja őket Mendelssohn, majd Bizet mesél Az arles-i lányról. A körutat az egyik leghíresebb cseh zeneszerző, Antonín Dvorák VIII. szimfóniájával zárja.

A koncert Liszt-díjas dirigense, Pál Tamás - aki a Rigolettót is vezényli - így gondolkozik róla: "szerintem a zene attól varázslatos, hogy annyira személyes. Nem tudjuk pontosan, mire gondolt a szerző, amikor darabját írta, ahogy azt sem, mit érez a mellettünk ülő, akivel együtt hallgatjuk a művet. A szép zene keltette gondolatok olyan intimek, hogy azt hisszük, a zeneszerző kizárólag nekünk komponálta a művét".

A nyitódarab, a Hebridák-nyitány vázlatait Mendelssohn skóciai utazásakor vetette papírra. A Hebridák északi szigetvilágát idézi fel a zene, sötét barlangjaival, szikláival, hullámverésével, a skót regéknek azt a világát, melyet Arany János is megverselt az Ősszel című elégiájában: "Jer Osszián, ködös, homályos énekeddel".

Bizet L'Arlésienne (Az arles-i lány) című műve Daudet színdarabjának kísérőzenéjeként született. "Nem tudjuk, milyen figurákat, helyzeteket szolgált eredetileg ez a remek muzsika, de nem is érdekel minket: a fantáziánk meglódul, és megteremtjük a magunk L'Arlésienne-jét" - foglalta össze Pál Tamás.

Dvorák VIII. szimfóniája nem köthető semmiféle konkrétumhoz. Rafael Kubelík kitűnő cseh karmester a szimfónia negyedik tételének híres trombitaszólójáról azt mondta: "a cseh zenében a trombita sohasem a harcra, hanem mindig a táncra buzdít".