Íjgyártó István hangsúlyozta, hogy tudást Magyarországon is lehet ugyan szerezni, de "látóterünket, kapcsolatrendszerünket a külföldi tanulmányok során kialakított barátságokon és szakmai együttműködéseken keresztül lehet továbbfejleszteni". E kapcsolatrendszer "megszerzése" szinte pótolhatatlan értéket jelent mind az egyén, mind a nemzet számára - fűzte hozzá.

A kormány erőfeszítései a művelődés- és oktatáspolitika területén azt célozzák, hogy a legegyszerűbb szinteken, az egyén szintjén is kiépüljenek azok a nemzetközi együttműködéshez szükséges kapcsolatrendszerek, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy európainak és magyarnak érezhessük magunkat - fogalmazott az állammtitkár.

Prőhle Gergely nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár arról beszélt: a magyar felsőoktatás évszázadokon és egyházi kereteken átívelő hagyománya, hogy a magyar egyetemisták külföldön is tanulnak; a 20. század második felében azonban megszakadt ez a hagyomány.

A magyar állam felelőssége, hogy olyan új generációt neveljen, amely "érzékeny a nemzetközi kérdésekre", amelynek tagjai képesek rá, hogy saját tevékenységüket tágabb körben is értelmezzék. Az állam pedig úgy tudja komolyan venni felelősségét az új generáció nevelésében, ha megteremti a diákok külföldi tanulásának anyagi feltételeit - mondta a helyettes államtitkár.

Prőhle Gergely szólt arról is, hogy a Campus Hungary lezárása után Campus Mundi néven folytatódik az ösztöndíjprogram.

Hammerstein Judit, a programot gondozó Balassi Intézet főigazgatója elmondta: a 2012-ben elindított program során tízezer diák, illetve a felsőoktatásban dolgozó felnőtt kapott ösztöndíjat külföldi résztanulmányaira.

A program másik célja a Magyarországra irányuló mobilitás elősegítése volt. Ennek érdekében a program negyven magyar felsőoktatási intézménnyel együttműködve biztosított nemzetközi megjelenési lehetőséget a főiskolák, egyetemek számára - tette hozzá.