Staudt Gábor szerint a kormányzat úgy próbálja beállítani, mintha csak arról lenne szó, hogy a közigazgatási gyakorlatért jár majd plusz pont, valójában azonban az új szabályok a közigazgatási bíróvá válás pontrendszerén úgy változtatnának, hogy egy 6-8 éves gyakorlattal rendelkező bírósági titkár kétszeres hátrányba kerülhet egy közigazgatásban dolgozó jogi előadó mögött, akinek nincs bírósági gyakorlata.

Úgy vélte: egy ilyen pontrendszer alapján korlátlanul "be lehet nyomni" bírónak a közigazgatásban vagy akár a minisztériumokban dolgozó embereket.

Hangsúlyozta: arra már volt példa, hogy a kormány sarkalatos rendelkezéseket feles törvénnyel akart áthágni, legutóbb a plakáttörvény esetében, azonban az már az "arroganciának és a pofátlanságnak" egy újabb szintje, hogy most rendelettel szeretnének sarkalatos rendelkezést igénylő tárgyköröket szabályozni. "A Fidesz nagyon félhet, hogy ha 2018 előtt rendeletekben, ily módon bele szeretne nyúlni a független igazságszolgáltatás rendszerébe" - fogalmazott Staudt Gábor.

Közölte: ha kell, a Jobbik az Alkotmánybírósághoz fordul az ügyben.

Hangsúlyozta: nem szabad lebecsülni a közigazgatási bíróságok szerepét, hiszen ott közbeszerzéseket, adózást, választási eljárást és közérdekű adatokat érintő kérdésekben is születnek döntések.

Trócsányi László igazságügyi miniszter és Vízkelety Mariann igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár az MTI-nek hétfőn elküldött közleményében azt írta: az Igazságügyi Minisztérium (IM) fontosnak tartja, hogy a közigazgatási bírói álláshelyekre egyenlő eséllyel pályázhassanak a bíróságokról és a közigazgatásból jelentkezők. A miniszter és az államtitkár szerint a jelenleg hatályos pontozási rendszerben nem kellőképen elismert a közigazgatásból pályázók közigazgatási szakismerete, valamint olyan kritériumokat is tartalmaz - például részvétel az Országos Bírósági Hivatal (OBH) képzésén, instruktori feladatok ellátása -, amelyeket nem tudnak teljesíteni. A Jobbik választójogi cenzussal kapcsolatos elképzeléséről kérdésre válaszolva Staudt Gábor azt mondta: ez már korábban is szerepelt a Jobbik elképzelései között és egy választójogi csomag egy eleme, amely még kidolgozás alatt áll. Úgy vélte: nem ördögtől való ötlet és társadalmi vitára kell bocsátani, hogy alapfokú végzettséghez kössék a választójogot. Szerinte ez nem feltétlenül jelenti a nyolc általános elvégzését, hiszen az idősek esetében ez lehet négy elemi iskolai végzettség is.

Felmerülhet a kérdés, hogy aki nem tudta teljesíteni az alapfokú végzettséget, az tud-e dönteni az ország meghatározó ügyeiben - vetette fel. Úgy vélte: ahogyan egy magyar állampolgárságot igénylőnek is vizsgát kell tenni, úgy annak is rendelkeznie kell alapvető ismeretekkel, "aki szavazni szeretne és ide született". "Az alapfokú végzettség Magyarországon, azért nem egy elérhetetlen dolog" - indokolt.

Arra a kérdésre, hogy mikor kér bocsánatot Vona Gábor, a Jobbik elnöke a nyugdíjasokat sértő Facebook-bejegyzéséért, Staudt Gábor azt mondta: ez a bejegyzés nem a magyar nyugdíjasoknak és főleg nem 3 millió nyugdíjasnak szólt, hanem arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz aljas módon, saját politikai céljai érdekében kihasználja a nyugdíjasokat. Hozzátette: Vona Gábor nem a nyugdíjasok irányába szólt, hanem a Fidesz "aljas praktikáiról próbálta lerántani a leplet". "Akinek nem inge, az nem fogja magára venni" - jegyezte meg.

Vona Gábor közelmúltbeli Facebook-bejegyzésében amellett, hogy üdvözölte azokat a nyugdíjasokat, akik képesek függetleníteni magukat "a politika manipulációjától", két incidensre hívta fel a figyelmet, és úgy fogalmazott: a nemzeti ünnepeken rendszeres esemény, hogy "hétköznapokon kedves bácsikák és nénikék magukból kivetkőzve ugranak egymásnak, vért akarnak ontani remegő kezeikkel, ordibálnak trágárul és hörgik fel a XX. század minden traumáját".

A Hungarocontrol által a Szövetség a Nemzetért Alapítványnak biztosított 300 milliós támogatást firtató kérdésre Staudt Gábor azt mondta: a kormány "álcivileket" töm ki hatalmas pénzekkel és nem tudni, hogy ezeket mire költik.