A politikus felidézte: az ellenzék a nemzeti földalapba tartozó földek privatizációját több irányból támadta. Az ezekkel összefüggő, kedden nyilvánosan kihirdetett alkotmánybírósági határozatsort meglepőnek nevezte. Rámutatott: kivételesen megosztó volt a határozat, öt alkotmánybíró is különvéleményt fogalmazott meg, ketten a párhuzamos indokolás lehetőségével is éltek.

Hangsúlyozta: a jövő kormányai számára korlátokat vezetett be az Alkotmánybíróság. Megjegyezte, a Jobbik szerette volna, ha ezt a testület visszamenőleg is alkalmazza, mert megítélésük szerint az elmúlt két-három évben a nemzeti vagyont az állami földeket tekintve széthordták. Így a testület már csak a nem létező nemzeti vagyonra szabott korlátokat, illetve a természeti értékek nagyobb oltalmára hívta fel a figyelmet - tette hozzá.

Az Alkotmánybíróság mulasztásos alkotmánysértést állapított meg a Nemzeti Földalap vagyonát érintő hiányos szabályozás kapcsán, keddi határozatában ugyan Sallai R. Benedek LMP-s országgyűlési képviselő és további 51 ellenzéki képviselőtársa indítványának nem adott helyt, de észlelte, hogy a módosított földalaptörvény nem szabályozza, hogy az alapba tartozó földek hasznosításából származó bevételek milyen mértékben fordíthatók az államadósság csökkentésére. Az Ab szerint az alap földjeinek további értékesítése csak olyan mértékben lehetséges, amennyiben az még nem veszélyezteti az alap rendeltetésszerű működését.

Ugyancsak alkotmányos mulasztást állapított meg az Alkotmánybíróság a Natura 2000 földek értékesítésére és azt követő hasznosítására vonatkozó szabályozással kapcsolatban, ebben kimondta, hogy alaptörvény-ellenes minden olyan intézkedés, amely a természeti állapot romlását vagy annak kockázatát vonja maga után. A jelenlegi szabályok pedig nem nyújtanak az állami tulajdonnal azonos szintű védelmet a magántulajdonba kerülő Natura 2000 területeknek.