A táblabíróság a jogerős határozattal helybenhagyta az első fokon eljáró Tatabányai Törvényszék ítéletét.

A vádirat szerint 2015. november 14-ére virradó éjjel a feleség a munkahelyükön közölte a férjével, hogy el akarja hagyni őt, ezt azonban a férfi nem tudta elfogadni. Amikor másnap reggel a munkahelyükről együtt távoztak, a parkolóban is veszekedtek, majd elindultak Ács felé, de az autóban is vitatkoztak.

A férfi próbálta meggyőzni a feleségét, hogy ne hagyja el, majd megállt az autóval az út mellett. A veszekedés ott újrakezdődött, a férj végül fejen ütötte, majd megfojtotta a nőt. A holttestet a csomagtartóba rakta, majd Komáromban ásót vásárolt, és egy alsórendű út mellett a szántóföldön elásta a nőt.

A férfi valótlan bejelentést tett a rendőrségen felesége eltűnéséről, emellett a nő családtagjait, ismerőseit és munkáltatóját is megtévesztette.

A nő holttestét 2015. december végén találták meg, a férfit egy héttel később fogták el, 2016. január 8-án pedig előzetes letartóztatásba helyezték.

A Tatabányai Törvényszék határozata ellen a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. Arra hivatkoztak, hogy a törvényszék nem kellő súllyal vette figyelembe a férfi beismerő vallomását, tettének megbánását és büntetlen előéletét.

A másodfokú ítéletet indokolva Zólyomi Csilla tanácselnök elmondta, hogy az elsőfokú bíróság minden eljárási szabályt betartott, helyesen vetette össze a vádlott vallomásait a szakértői véleményekkel és a tanúk vallomásaival, helyesen értékelte a bizonyítékokat és a középmértéket alkalmazta a büntetés kiszabásakor.

A táblabíróság tanácsának álláspontja szerint mivel ügyészi fellebbezés nem volt, "ha szeretnék, sem lehetne súlyosbítani az ítéletet", az enyhítésre pedig "semmilyen körülmények között nem látnak lehetőséget". Utóbbi indoka, hogy sem a beismerés - amelyet a holttest megtalálása után tett a vádlott -, sem a megbánás, sem a büntetlen előélet nem számít nyomatékos enyhítő körülménynek.