Csárdi Antal, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese kedden, a 2023. évi költségvetés zárószavazása előtt tartott sajtótájékoztatóján úgy értékelt, a büdzsé már az elfogadása pillanatában megbukik, nem több, mint egy egyszerű sajtpapír; nem kezeli az ország előtt tornyosuló problémákat, így az energiaválságot, az élelmiszerválságot, az inflációt, a klíma- és ökológiai válságot sem.

A neoliberális gazdaságpolitika kritikátlan követésével a magyar kormány a multinacionális cégeket részesíti előnyben az állampolgárok helyett - folytatta, hozzátéve, hogy a jövő évi költségvetést leginkább a kiskeresetűek, majd utánuk a középosztály szenvedi meg.

Kritikaként fogalmazta meg, hogy a jövő évi büdzsében 5,2 százalékos inflációval és 370 forintos euróval számolnak.

Rámutatott: az LMP több mint száz módosító javaslatot nyújtott be, de a Fidesz-KDNP "olvasatlanul" lesöpörte azokat az asztalról.

Javaslataik között szerepelt az "adóelkerülő multinacionális nagyvállalatok" nagyobb teherviselése. Mint mondta, több alkalommal is rámutattak, hogy még az európai szinten is rendkívül alacsony nyereségadót sem fizetik be, amit a társasági törvény előír, és sokszor még egyszázalékos adóterhet sem vállalnak. Csárdi Antal kifejtette: míg a jövő évi költségvetésben az áfabevételek 7100 milliárdra, az szja- és jövedelemadó típusú bevételek 4000 milliárdra vannak tervezve, addig a cégek nyereségadója csupán alig 800 milliárdra.

Követeléseik között szerepelt az is, hogy az állam "legalább a saját alkalmazottait fizesse meg", és vezessenek be inflációkövető béremelést a közszférában. Azt tapasztalni, és mindenki azt érzi, hogy minden eddigi béremelés elinflálódott, értékét tekintve kevesebb marad a zsebekben, mint egy-két éve - mondta.

Megjegyezte: a kormány ezt sem támogatta, ahogy a pedagógusbérek emelésére vonatkozó javaslatukat sem, és azt sem, hogy 12 éves "bűnös semmittevés után" kezdjék meg az energiafüggetlenség megteremtését. Valódi rezsicsökkentésre van szükség - hangoztatta. Kitért az épületszigetelésre és a megújuló energiákat terhelő adók csökkentésére vonatkozó kezdeményezésükre, és sürgette a zöld energiaforrások támogatását. Felidézte a fenntarthatóság jegyében megfogalmazott javaslatukat az 5 ezer forintos klímabérletről, az ivóvízrendszerek felújításáról, a vízvisszatartó tájgazdálkodásról, és a nagy tavak 50 méteres parti sávjában érvényesítendő építési tilalomról.