Horn Gábor a Republikon Intézet által Soros György és Magyarország címmel rendezett csütörtöki budapesti konferencián azt mondta: az 1980-as években indult program támogatásainak odaítélésekor "nem jött megrendelés, nem volt elvárás, az volt a feladatunk, hogy ezt a pénzt a leghatékonyabban használjuk fel".

Hozzátette: a '90-es évek közepén, amikor Soros György üzletember úgy ítélte meg, hogy a rendszerváltás politikai része lezárult, és Magyarországon felrajzolódott egy nyitott, nyugatias társadalom képe, két terület, a közoktatás és az egészségügy felé fordult.

Felidézte, ekkor olyan rendszereket, például internetkapcsolattal rendelkező számítógépeket adtak iskoláknak, amelyeket még a felső középosztály tagjai sem engedhettek meg maguknak.

Horn Gábor szerint "döbbenetes", ami ma Magyarországon folyik, ugyanis "iszonyatos károkat okoz az a politikai hecckampány, az a gyűlöletkeltő, hagymázas hazugságtömeg", amelyet szerinte rövid távú politikai érdekek motiválnak, és amelynek hatását "30-40 év alatt nem fogjuk kiheverni".

Mint mondta, nem az a baj, ha egy egykori Soros-ösztöndíjas véleménye megváltozik, hanem az, ha elutasítja a vitát.

Nóvé Béla történész, író, dokumentumfilmes, három Soros Alapítvány-monográfia szerzője arról beszélt a konferencián, hogy kilenc hónapos, dokumentálatlan alkufolyamat eredményeként jelenhetett meg Soros támogatási rendszere Magyarországon, visszahozva ezzel a közérdekű magánmecenatúra évtizedekig üldözött rendszerét.

A Kádár-rendszer irányítása alatt akarta tartani az általa irányított, forráshiányos területeket is, ahová a pénz érkezik, ezért kellett a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) közös "öszvérszervezetet" létrehozni - tette hozzá.

Vámos Tibor akadémikus, az első MTA-Soros Alapítvány Bizottság tagja szerint "a Soros-családra büszkék lehetünk", hiszen számos tagja nyújtott kimagasló szakmai teljesítményt. Megjegyezte, hogy szerinte Magyarország hamarosan "büszke lesz a Sorosokra".

Arra hívta fel a figyelmet, hogy "erős hatalmi rendszerekben" mindig a belső feszültségekből indul általában a megújulás.

Vecsei Miklós, a kilencvenes években a szociális programok munkatársaként tevékenykedő szociálpolitikus - jelenleg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke - a Soros-támogatásról szólva kettős célra hívta fel a figyelmet: segíteni a rászorulóknak és felerősíteni a hangjukat. Kiemelte azt is, hogy az alapítvány programjai soha nem önmagukban valók voltak, mindig volt folytatásuk, legfeljebb más szervezet finanszírozásában.