Kósa Lajos indoklásként elmondta, nem sikerült kétharmados támogatást szerezniük a választási eljárási törvény módosításához, amely a többi között a "kamupártok" finanszírozásával volt kapcsolatos. Hozzátette: a módosításról tartott ötpárti egyeztetéseket a Fidesz lezártnak tekinti és a következő egy évben semmilyen a választási, illetve a választási eljárási törvénnyel kapcsolatos egyeztetésen nem vesz részt. Rögzítette: a 2018-as választásokig - a jogbiztonság miatt is - nem hajlandóak módosítani egyik választási törvényen sem.

Ismertetése szerint azért szerették volna módosítani az eljárási törvényt, mert a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, külföldön élő állampolgárok levélben történő szavazásakor sok problémát okozott a regisztráció. Szerinte emiatt a szavazatok 20 százaléka nem volt érvényes.

Példaként említette, hogy a határon túl nem ugyanúgy értelmezik az "anyja neve" fogalmat, sokan nem a születéskori nevet adják meg, hanem a jelenleg használatosat.

Kósa Lajos a módosítás másik részéről elmondta, a választási törvény biztosítja, hogy a választáson induló pártok ne legyenek kiszolgáltatva az oligarcháknak.

Közölte, a rendszer azonban lehetőséget ad arra, hogy "a választási kamupártok az olcsó pénz reményében" elinduljanak a választáson mindenféle értelmes politikai szándék nélkül. Ezt a kiskaput szerették volna bezárni úgy - magyarázta -, hogy ezeknek a pártoknak vissza kellett volna fizetniük a támogatást, ha nem érik el a parlamenti választáson a listás szavazatok 0,5 százalékát.

Azt mondta, a Jobbik csak akkor járult volna hozzá a módosításhoz, ha biztosítják a levélben való szavazás lehetőségét azok számára is, akiknek van magyarországi lakcímük. Kósa Lajos szerint ez 1990 óta nem lehetséges, a magyar állampolgárok a lakóhely szerinti választáson vesznek részt. Ha valaki a szavazás napján máshol tartózkodik, akkor átjelentkezhet egy másik szavazókörbe, illetve külföldön a külképviseleteken voksolhat - részletezte, megjegyezve: a változtatás nehezen felmérhető választási visszaélésekre adna lehetőséget.

A "kamupártokra" vonatkozó szabályoknál az MSZP azt javasolta, hogy 2 százalékra emeljék azt a küszöböt, amelynek elérése esetén a pártoknak nem kell visszafizetni a támogatást - közölte, hozzátéve, ezt a küszöböt sokallták. Kósa Lajos szerint 2 százalék esetén alacsony támogatottságú, de mégsem kamupártoknak tekinthető szervezeteknek is, az Együttnek, a Párbeszédnek, a Magyar Liberális Pártnak is vissza kellene fizetnie a támogatást.

Elmondta, értik az MSZP szándékát, hogy ez a javaslatuk tisztítaná a baloldalt, de ezt nem a törvényre, hanem a választókra kell bízni.

Kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy egy-két mandátum sorsát befolyásolhatják azok a szavazatok, amelyeket a magyarországi állandó lakhellyel nem rendelkező állampolgárok adnak le.

A frakcióvezető bejelentette azt is, hogy jövő hét szerdára ötpárti egyeztetést kezdeményeztek "a külföldről támogatott ügynökszervezetekkel" kapcsolatos előterjesztésről. Azokról a szervezetekről van szó, amelyek tevékenységüket részben külföldi finanszírozásból végzik - magyarázta.

Kitért arra is, hogy a tiltott önkényuralmi jelképek kereskedelmi használatát tiltó törvényjavaslat parlamenti tárgyalásával megvárják az uniós notifikációs eljárás végét, amely legalább három hónapig tart. Üdvözölte a Heineken és az Igazi Csíki Sör gyártója között született megállapodást.

Kérdésre azon véleményének adott hangot, hogy szerinte mindenképpen érdemes szabályozni az önkényuralmi jelképek kereskedelmi használatát.

A 4-es metróberuházással kapcsolatos vizsgálatról és a BKV volt vezérigazgatója, Aba Botond által elmondottakról azt mondta, tisztázni kell, hogy Demszky Gábor volt főpolgármester mire utasította a vezérigazgatót a beruházáskor. Rámutatott, hogy Aba Botond vezérigazgatósága alatt a kifogásolt szerződések összege 141 milliárd forint volt. Hozzátette: az Országgyűlés gazdasági bizottságának újabb meghallgatásokat kell tartania.

Kósa Lajos beszámolt arról is, hogy frakciótársai, Jakab István és Győrffy Balázs kezdeményezte az agrárkamarai törvény módosítását. A javaslat révén a kamara több nyilvántartásból is tud adatot kérni, illetve rögzítik, hogy a köztestület bírósági felülvizsgálatot kérhet az önkormányzat döntése ellen egyes földeladási ügyekben - magyarázta.

Egy kérdésre beszélt arról is, hogy a Magyar Helsinki Bizottság a magyar érdekekkel szemben politizál és ez nem helyes. Ugyanakkor - mondta - az érzékeny migránscsoportokkal, például a gyerekekkel kapcsolatos problémákat meg kell vizsgálni. Egy másik kérdésre hozzátette: nem arról beszélt korábban, hogy lépjen ki Magyarország az Európa Tanácsból, hanem azt javasolta, vizsgálják meg a strasbourgi bíróság döntéseinek joghatályát, ha az abszurditásokba megy el.

Arra a felvetésre, hogy Juhász Péter, az Együtt elnöke az LMP-vel, a Momentummal, Párbeszéddel és a Kétfarkú Kutya Párttal hozna létre választási szövetséget, Kósa Lajos azt mondta, ez az új baloldali ellenzéki szövetség olyan, mint az utolsó Omega-koncert, ő pedig ilyenen volt már vagy haton, és biztos, hogy lesz még vagy hat. Sok sikert kívánt, majd azt mondta, kábítószer-szabadság biztos nem lesz Magyarországon, akármilyen formációban szorgalmazza Juhász Péter.

Szabályos közlekedést javasolt Kósa Lajos mindenkinek arra a kérdésre válaszolva, egyetért-e azzal, hogy ne fizessék be a büntetést azok, akiket térfigyelő kamerák alapján büntettek meg a közterület-felügyelők. Ha rosszak a szabályok, akkor kezdeményezni kell a megváltoztatásukat - tette hozzá.