Kövér: a különböző szakpolitikákban is jelenjen meg konstruktív javaslatokkal a V4

Belföld, 2017.12.01

A magyar parlamenti elnökség célja, hogy a visegrádi együttműködés (V4) - mint védjegy - az Európai Unióban pozitívan, konstruktív javaslatokkal jelenjen meg a különböző szakpolitikákban - mondta Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke pénteken, Budapesten.

A politikus a V4-ek parlamenti elnökeinek informális találkozóján kitért arra is, hogy a magyar V4-elnökség parlamenti együttműködésének fő mottója: a rendszeres koordináció révén az együttműködés erősítése és az egységes fellépés olyan témákban, amelyekben mind az Európai Unión belüli, mind az EU külső kapcsolatrendszerében meg tudják jeleníteni a V4-es álláspontot.

Kövér László, aki üdvözölte a lengyel elnökség megvalósult kezdeményezéseit, jelezte: a magyar elnökség idején a parlamenti bizottságok együttes ülései mellett két szakmai konferenciát is szerveznek. Az elsőt az Európai Unió jövője címmel 2018. február 23-án, a másodikat májusban vagy júniusban a tudományos és a civil szféra bevonásával. Javasolta, hogy a tanácskozások egyik kiemelt témája legyen az európai értékek alapjairól való közös gondolkodás és annak kapcsán közös V4-es fellépés a keresztény üldözésekkel szemben.

Az Országgyűlés elnöke - az MTI-hez eljuttatott tájékoztatás szerint - a zárt ülésen kiemelte: az elmúlt esztendőkben Európa komoly változások közepette találta magát. A tömeges migrációs válság, a Brexit olyan helyzetet teremtettek, amikor a tagállamoknak gyorsan, határozottan és egységesen kellett volna reagálniuk.

Rámutatott: a közelmúlt eseményei gyökeresen forgatták fel a közös európai projekt alapjait. Szerinte nem lehet tovább mellébeszélni: az egész Európai Unió számára stratégiai, biztonságpolitikai kérdés, hogy a vele szomszédos nyugat-balkáni térség európai jövőképpel rendelkezzen. A biztonság legfőbb garanciája a térség európai, euro-atlanti integrációs folyamatának előre vitele, felgyorsítása - jelentette ki Kövér László.

Hangsúlyozta: a visegrádi országok kezdetektől fogva az EU-bővítés leghatározottabb támogatói közé tartoztak, és a folyamat motorjai kívánnak lenni. Ez a tagállamok érdeke, egyben kötelességünk is az unióhoz csatlakozni szándékozó országok felé - rögzítette.

Saját történelmi tapasztalatainkból tudjuk, hogy milyen fontos a szolidaritás, a hitelesség, az elkötelezett támogatás a tagállamok részéről. Taggá válásunk óta is folyamatosan e szellemben viszonyulunk a szomszédos térségek integrációs folyamataihoz - mondta.

A folyamat következetes támogatásával ezen országok modernizálásához, gazdaságaik fejlesztéséhez, a regionális együttműködések erősítéséhez, az etnikumközi kapcsolatok javulásához, az ellenségeskedés kultúrája helyett az együttműködés kultúrájának kialakulásához járulnak hozzá. Kitért arra is: ezáltal megelőzhető a harmadik országok nemkívánatos befolyásszerző törekvéseinek sikeressége egy olyan térségben, ahol az Európai Uniónak még van tekintélye.

Rámutatott: Juncker elnöknek az unió helyzetét értékelő beszéde végre azt az elkötelezettséget mutatja a bővítési folyamat mellett, amelyet már nagyon régóta szorgalmazunk. Nem elég reagálni, hanem kezdeményezőnek, támogatónak kell lenni - mondta, hozzátéve: itt az ideje, hogy a vitathatatlanul fontos feltételességi szempontok mellett az EU bővítés politikai jelentőségét is hangsúlyozzák.

Kitért arra is: fontosnak tartják, hogy kiszámítható menetrendet rajzoljanak fel a már tárgyaló Szerbia és Montenegró csatlakozására, szorgalmazzák, hogy Macedónia és Albánia jövőre már tárgyaláskezdési időpontot kaphasson, s Bosznia-Hercegovina és Koszovó is lásson elérhető célokat az integrációs folyamatban. A NATO-ról szólva rámutatott: kiemelt jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy előre lehessen lépni Macedóniával a hivatalos csatlakozási tárgyalások megkezdése, Bosznia-Hercegovina esetében a NATO Membership Action Plan aktiválása terén.

Szólt arról is: hazánk egyetért a keleti partnerségi politika differenciált megközelítésével. Az EU nem erőltetheti rá magát a szomszédos országokra. "Minden országnak joga van ahhoz, hogy stratégiai céljai felől önállóan döntsön." - ehhez konzekvensen tartani kell magunkat - hangsúlyozta Kövér László. Kiemelte: támogatjuk ugyanakkor azon országok közeledését, melyek az európai integrációt tűzik zászlajukra, és amelyek képesek és hajlandóak az "európaizálódás" által diktált reformok végrehajtására. Az Országgyűlés elnöke mérhetetlen csalódottságának adott hangot az új ukrán oktatási törvénynek a nemzeti kisebbségek jogait szűkítő rendelkezései miatt. Azt mondta: vitán felül áll, hogy a kisebbségek szerzett jogainak megsértése vagy bárminemű korlátozása tökéletesen szembe megy az "európaiság" követelményeivel. Ezt Kijevnek is meg kell értenie - rögzítette. Hangsúlyozta: az oktatási törvény problémája nem kétoldalú ügy, az szoros kapcsolatban áll az unió és a Keleti Partnerség fundamentumaival.

Hozzátette: Magyarország továbbra is támogatja a Keleti Partnerségen belüli gyakorlati együttműködéseket, a határon átnyúló infrastrukturális projekteket, ezek ugyanis azonnali és kézzelfogható eredményeket, életszínvonalbeli javulást hozhatnak az érintett közösségeknek, amitől nem szeretnének megfosztani senkit. Ukrajna politikai törekvéseit azonban az új oktatási törvénnyel bevezetett korlátozások megszüntetéséig nem tudják támogatni - szögezte le Kövér László.

(FOTÓ)
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!