Völner Pál felidézte: nemzetközi dimenziókat kapott az ügy, hiszen a Velencei Bizottság is vizsgálta a törvényt, az Európai Bizottság (EB) pedig kötelezettségszegési eljárást indított a külföldi egyetemeket érintő jogszabály miatt Magyarország ellen.

Vagyis azért döntött a kormány arról, hogy egy évvel meghosszabbítja a törvényben megfogalmazott feltételek teljesítésének határidejét, hogy ne adjon teret a parttalan vádaskodásoknak - tette hozzá.

A politikus a továbbiakban kifejezte reményét, hogy a módosítás nyomán elcsitulnak a kedélyek, és szakmai, jogi kérdéssé válik az ügy, hiszen elég időt kapnak az intézmények a feltételek teljesítésére.

Megfogalmazása szerint a CEU, a Soros-egyetem "mutációként létezik Magyarországon", ugyanis van egy Magyarországon akkreditált Közép-európai Egyetem, és van az úgynevezett CEU, amely az Egyesült Államokban akkreditált, de ott nem működő "fantomegyetem".

Azzal kapcsolatban, hogy a CEU bejelentette, megállapodást kötött a Bard College-dzsal mint amerikai intézménnyel és így teljesítette a törvényben megfogalmazott feltételeket, Völner Pál úgy nyilatkozott, hogy az ügy tanulmányozás alatt áll, és az Oktatási Hivatalnak kell megvizsgálnia, hogy az intézmény megfelelő hátteret jelent-e a CEU működéséhez.

Arról is szólt, hogy szerinte megkérdőjelezhető a kötelezettségszegési eljárásnak az a fázisa, hogy az EB az Európai Bírósághoz forduljon, hiszen a módosítás nyomán nincs szükség "égetően sürgős bírósági döntésre".

Kiemelte, hogy a felsőoktatás nem uniós, hanem nemzeti hatáskör. Az EB a szolgáltatások szabad áramlásának korlátozása miatt indította meg az eljárást, ám a magyar kormány véleménye szerint az oktatás nem üzlet - mondta az államtitkár.