A Párbeszéd beadványának előzménye, hogy a párt október 2-ára, a kötelező betelepítésről rendezett népszavazás napjára a Kossuth térre szervezett rendezvény, amelyről a Nemzeti Választási Bizottság, majd a Kúria is azt állapította meg, hogy választási gyűlésnek tekinthető. Ezzel a párt megsértette a választási eljárási törvény előírását, amely szerint a szavazás napján nem lehet választási gyűlést tartani - mondták ki.

A párt azt kérte az Ab-tól, semmisítse meg a választási eljárásról szóló törvény azon előírását, hogy a szavazás napján választási gyűlés nem tartható. Arra hivatkoztak, hogy ez az előírás aránytalanul korlátozza a gyülekezés alkotmányos jogát.

Az Ab október 19-én meghozott határozatában azt állapította meg, hogy a beadvány nem megalapozott. A testület arra hivatkozott, hogy választási gyűlést mindössze 19 órán át tilos tartani, vagyis a korlátozás csak a kampány időtartamának - a szavazás napját megelőző ötvenedik naptól a szavazás befejezéséig tartó időtartam - elenyésző töredékére vonatkozik. A békés gyülekezés szabadságának néhány óráig tartó korlátozása ennélfogva az alapjog lényeges tartalmát nem érinti - mondták ki.

Az Ab jelezte: a békés gyülekezés szabadságának időleges korlátozására a választások zavartalan lebonyolítása, a választói akarat megvalósulása érdekében kerül sor.

Hozzátették: az indítványozó a korlátozás aránytalanságát arra hivatkozva állította, hogy "a hatásterületen megforduló választópolgárok száma alacsony: még az ország legforgalmasabb közterületein tartott választási gyűlés esetén is néhány százra vagy legfeljebb ezerre tehető. A kampánycsend mögött álló alkotmányos intézmény esetleges sérelmével ezért a választási gyűlések generális szavazásnapi tilalma nem áll arányban."

Az Alkotmánybíróság szerint ugyanakkor az indítványozónak a választási gyűlések által potenciálisan érintett választópolgárok számára, ezen keresztül a szavazás napján tartott választási gyűléseknek a választói akarat befolyásolására gyakorolt alacsony hatására vonatkozó érvelése olyan feltételezésen alapul, amely nem alkalmas a korlátozás aránytalanságának alátámasztására.

Az Ab szerint tehát az a szabály, amely alapján a szavazás napján nem lehet választási gyűlést tartani, nem idézi elő a békés gyülekezés szabadságának aránytalan mértékű korlátozását, ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.

Az Ab október 24-én vizsgált két, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt által benyújtott alkotmányjogi panaszt is - derül ki az alkotmánybíróság honlapjáról. Mindkét panasz a "Szavazz érvénytelenül" mobiltelefonos applikációval kapcsolatos kúriai döntéseket sérelmezte, és az Ab mindkettőt visszautasította.

A párt azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert a Kúria megállapította: azzal, hogy a párt a mobiltelefonos applikációján keresztül az országos népszavazás szavazólapjának lefényképezésére és megosztására hívta fel a választópolgárokat, megsértette a rendeltetésszerű joggyakorlás választási elvét. A Kúria szerint ugyanis ellentétes a szavazólap céljával az, ha az arról a véleménynyilvánítást követően készített fényképfelvételt az applikációra feltöltik, ezzel közzéteszik. Ebből következően pedig szintén a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik maga az applikáció.

A párt ezért az Ab-hoz fordult, kérve a bíróság végzésének megsemmisítését. Arra hivatkoztak, hogy a döntés "alkotmányos indok nélkül korlátozza a választópolgár véleménynyilvánítási szabadságán keresztül az indítványozónak a véleménynyilvánítás szabadsága védelmi körébe tartozó magatartását".

Az Alkotmánybíróság azonban megállapította, hogy a párt véleménynyilvánítási szabadságának csak egyfajta áttételes sérelmére hivatkozott, azaz arra, hogy a választópolgárok véleménynyilvánítási szabadságának vélt korlátozása egyben az ő véleménynyilvánítási szabadságát is sértette. Az Ab szerint az indítványozó párt nem a saját, hanem mások alapjogának sérelmére hivatkozva kérte a Kúria végzésének megsemmisítését, ezért az alkotmányjogi panaszt visszautasította.