Az államfő lengyel kollégájával együtt részt vett a magyar-lengyel barátság napja alkalmából rendezett díszelőadáson a Hangvilla központban. Az előadás előtt mondott beszédében kiemelte: "egyetlen nemzedék sem élheti a régiek életét", de minden közösségnek joga és lehetősége, hogy "valóra váltsa a régiek álmát", megtalálja az újat a "régi jelképekben", továbbírja a történelmet, egy közösség történetét. Úgy látja, ilyen történet a lengyelek és a magyarok barátsága, amelyet minden évben együtt ünnepelnek.

Áder János hangsúlyozta: a magyar és a lengyel nép testvérisége egyidős a két ország államiságával. Amikor a legenda szerint Szent István a pápától koronát kért, a magyarokkal egy időben lengyel követek is jártak Rómában ugyanezzel a küldetéssel - emlékeztetett.

Hozzátette: a hagyomány szerint a pápa égi sugallatra a magyaroknak adta azt a koronát, amelyet a lengyeleknek szánt, a két új keresztény állam küldötteit pedig arra kérte, hogy döntése miatt a két ország között viszály ne legyen.

A köztársasági elnök elmondta: "a magyarok és lengyelek közötti - Európa történetében példátlan - rokonlelkűség" sohasem csak a nagypolitikában kapcsolta össze őket, annál sokkal mélyebben él, "hagyományban, áldozatkészségben, szabadságszeretetben". Úgy fogalmazott, "önmagunkra ismerünk a másik megpróbáltatásaiban vagy a bátorságban, amellyel győzni tudunk a nálunknál erősebbel szemben".

Véleménye szerint ez a barátság "kiállta a gyötrelmes világháborúk és a politikai viták szakítópróbáját, és megmaradt a diktatúrák egyszerre viselt terhe alatt is". A két nép sokban hasonlít egymásra: ahogy közös otthonukat, Európát védelmezték, ahogy a szabadság eszméjét a rabság és a bujdosás idején is megőrizték, és ahogy mindig újrakezdték - sorolta.

Áder János felidézte: amikor csaknem száz évvel ezelőtt Józef Pilsudski marsall harcolt a lengyel függetlenségért, a fiatal Lengyelországnak a fennmaradásért kellett küzdenie, mert 1920-ban a kommunista diktatúra vetett rá szemet. A magyarok tudták, hogy Pilsudski seregei a saját országukat védve a Visztulánál voltaképpen Európától tartják távol a bolsevizmust - mondta.

Emlékeztetett: ekkor a lengyelek hősiességének és helytállásának a magyarok voltak a támaszai: a magyar kormány utasította a lőszergyártó csepeli Weiss Manfréd Műveket, hogy minden készletét tartalékolja Lengyelország számára, és a tartalékaiból kifogyó lengyel véderőkhöz az utolsó pillanatban érkezett a segítség. A magyarokon is múlt, hogy "a visztulai csatából visztulai csoda lett" - közölte.

Az államfő arról is beszélt, hogy a magyar segítség emlékét ma tábla őrzi Varsóban, és az áll rajta: "Tisztelettel adózva a magyar nemzetnek, amely baráti segítséget nyújtott (.) A hálás lengyel nemzet."

Áder János kiemelte: a tisztelet, a segítség és a hála három gesztus, amelyet barátként mindig megadtunk egymásnak, "három szó, amely e két nemzet életében csodákra volt, és ha akarjuk, csodákra lesz képes ezután is".

Andrzej Duda lengyel államfő beszédében a biztonság mellett a közös törekvések céljaként említette, hogy Európa méltóságos, igazságos, becsületes legyen, és jó feltételeket támasszon társadalmunk fejlődése számára.

Úgy fogalmazott, hiszi, hogy a nehézségek ellenére - "sokan vannak azok, akik akadályokat vetnek a lábunk elé", és ütköznek azok az elképzelések, hogyan nézzen ki a világ és Európa - "mi vagyunk azok, akik sikereket érünk el", "mi fogjuk a világot jobbá tenni".

A lengyel államfő szerint az Európai Unión belüli kooperációval, a visegrádi négyek, a Három tenger kezdeményezés, a NATO-n belüli és a bukaresti kilencek együttműködésével is elérjük, hogy "országaink, Európa ezen része, és egész Európa is biztonságosabb lesz, gazdagabb lesz és hozzáállásunknak köszönhetően más társadalmak is el tudják azt érni, hogy jobban élhessenek, és ne kelljen azon gondolkodniuk, hogyan tudják megetetni gyermekeiket".

Andrzej Duda köszöntőjében kiemelte: a két nemzetet ezeréves kötelékek kötik össze, ez nagy kulturális örökség, amelyet "magunkban hordozunk", és emberöltőkön keresztül fogjuk bővíteni. A közös keresztény hagyományok ápolásáról beszélve felelevenítette: 997-ben Veszprémtől nem messze csatározott István király a pogányokkal, és győzelmével eldőlt, hogy Magyarország kereszténnyé vált, a lengyel kereszténység 1050. évfordulóját pedig két éve ünnepelték. A lengyel államfő szerint a keresztény hagyományokat ma a magyarok és a lengyelek közösen viszik Európába, amely több esetben erről "elfeledkezett".

Történelmünk közös kapcsolódási pontjai között említette Szent Kingát, aki közrejátszott a lengyel sóbányászat felfuttatásában, Szent Hedviget, aki újjáélesztette a Jagelló Egyetemet, Bem Józsefet, aki a magyar szabadságért harcolt, a lengyel függetlenség kivívásához kapott magyar lőszeradományt, és azt is, hogy a lengyel nép véradással is szolidaritásáról biztosította a magyarokat az 1956-os forradalom idején.

(FOTÓ)