Március 15. - Orbán: ez a mi hazánk, ezért küzdeni fogunk érte a végsőkig (2. rész)

Belföld, 2018.03.15

A kormányfő hangsúlyozta: mindenki tudja, hogy a bevándorlást ellenző magyarok vannak többen.

Az ellenfeleknek csak úgy van esélyük, ha sikerül "a táborunkat megosztani", ha sikerül megbontani az egységet. Az a céljuk - folytatta -, hogy bármiről legyen szó, csak arról a veszélyről ne, ami Magyarországot fenyegeti.

Az ellenfelek is tudják, most évtizedekre eldőlhet az ország sorsa. Ezért semmitől sem riadnak vissza: nem érvelnek, hanem cenzúráznak, nem vívnak, hanem csípnek, rúgnak, harapnak, és a gyűlölet magvait szórják szét, amerre csak járnak - mondta. "Mi szelíd és derűs emberek vagyunk, de nem vagyunk sem vakok, sem balekok. A választás után természetesen elégtételt fogunk venni, erkölcsi, politikai és jogi elégtételt is, de most nem vesztegethetjük erre sem az erőnket, sem az időnket. A támadásokat rázzuk le magunkról, mint kutya a vizet (...), csak Magyarország megvédésére fordítsuk az erőnket" - szólított fel.

A választási harc első törvényének nevezte, hogy egységben az erő, egy a tábor, egy a zászló, és mindenkire szükség van.

Szerinte olyan ellenféllel kell harcolni, amely nem nyíltsisakos, hanem rejtőzködő, nem egyenes, hanem fortélyos, nem becsületes, hanem alantas, nem nemzeti, hanem nemzetközi, nem a munkában hisz, hanem pénzzel spekulál, nincs saját hazája, mert úgy érzi, övé az egész világ, és mindig a szívet támadja, különösen ha az piros, fehér és zöld.

A történelem azonban hozzászoktatta a magyarokat ahhoz - folytatta -, hogy olyasmiért is küzdeni kell, ami szerencsésebb népeknél természetes: "mifelénk elég egyetlen megingás, elég egy ügyefogyott kormány, egy félrecsúszott választási eredmény, és már úszik is minden, amiért keményen és évekig megdolgoztunk".

Kijelentette: gyáva népnek nincs hazája, s a magyarok összeszedték a bátorságukat, ha kellett, pedig sosem volt könnyű. Felidézte, hogy Andrássy Gyula miniszterelnököt halálra ítélte a bécsi császár, II. Rákóczi Ferenc száműzetésben halt meg, Kossuth Lajost elűzték a labancok, Tisza István miniszterelnököt lelőtték a kommunisták.

Sohasem ment könnyen, de a végén mégis mindig "mi győztünk" - hangsúlyozta. Végül csak hazaküldtük a szultánt a janicsárjaival, a Habsburg császárt a labancaival, a szovjeteket az elvtársaikkal, és most hazaküldjük "Gyuri bácsit" is a hálózatával egyetemben. "Arra kérünk, menj vissza Amerikába, és boldogítsd inkább az amerikaiakat" - mondta Orbán Viktor.

Kész rejtélynek nevezte, hogy ennyi vész után a magyarok még ezer év után is itt vannak. Talán azért van így - fűzte hozzá -, mert "mindig tudtuk, hogy létezésünknek van értelme saját magunkon kívül". "Tudjuk, mi sem vagyunk hibátlan nép, és a mi történelmünkben is akadtak sötét órák és hideg napok, de biztosak vagyunk abban is, hogy többet adtunk a világnak, mint amennyit kaptunk tőle, a magyarok nélkül szegényebb lenne a világ, fájdalmasabb volna Közép-Európa történelme" - mondta.

"Nincs okunk félni most sem, csak annyit kell mondanunk: aki magyar, velünk tart, és győzni fogunk, újra és újra győzni fogunk, mert Magyarország a magyaroké".

Kiemelte: 2010-ben, amikor talpra állt az ország, amikor "fellázadtunk és harcolni kezdtünk a magyarokért" Brüsszelben és a többi "birodalmi központban", még egyedül voltunk. De aztán megjöttek a lengyelek, a szlovákok és a csehek. Aztán az Egyesült Államok bevándorlásellenes elnököt választott, a britek is saját útjukra léptek, Izrael máig kitart, Ausztriában a hazafiak átvették a hatalmat, és az olaszok is nemet mondtak a bevándorlásra - sorolta.

Orbán Viktor szerint csak az a kérdés, a magyarok tanultak-e a mások hibájából, megértették-e, csak egyszer lehet elrontani. Ha egyszer elvétették, vége, újabb esély, pótvizsga nincs. Ha átszakad a gát, beözönlik az áradat, és a kulturális megszállás visszafordíthatatlanná válik - jelentette ki, hangsúlyozva: tétként a jövő van feltéve az asztalra.

A miniszterelnök ezután a fiatalokhoz szólt. Szerinte lehet, hogy a fiatalok most úgy érezhetik, övék az egész világ, "ide nekem az oroszlánt is". Igazuk van, a nagyra törés hiánya maga a középszerűség, és az élet semmire sem jó, ha nem kezd vele valamit az ember - mondta.

Ám eljön a pillanat - folytatta -, és rá fognak ébredni, kell egy hely, egy nyelv, egy otthon, ahol az ember az övéi között, biztonságban, szeretetben leélheti az életét. Egy hely, ahová visszatérhet, ahol megérezheti, hogy az élet nem hiábavaló, és a végén sem hullik a semmibe. Hozzáadódik és beépül az ezeréves nagyszerű alkotásba, amit "egyszerűen csak hazának, magyar hazának nevezünk" - fogalmazott.

Magyar fiatalok, most a hazának van szüksége rátok, gyertek, harcoljatok velünk, hogy amikor majd nektek lesz szükségetek a hazára, még meglegyen! - hangoztatta.

"Mindent megbeszéltünk. Felszerszámoztunk, felnyergeltünk és felkészültünk az előttünk álló háromhetes választási hadjáratra" - mondta, hozzátéve: már csak a Jóisten segítségét kell kérni, ezért együtt a tömeggel elszavalta a Himnuszt.

"Magyarok, magasba a zászlókat, menjetek és harcoljatok, éljen a magyar szabadság, éljen a haza, fel, győzelemre, hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!" - zárta szónoklatát Orbán Viktor.

A beszéd elején a kormányfő külön köszöntötte a Kossuth térre érkező Békemenet lengyel résztvevőit. Mint mondta, "összetartozásunk természetes, összekapaszkodásunk erőforrás". "Ha Lengyelország erős, Magyarország se veszhet el, ha mi vagyunk erősek, segíthetünk a lengyeleknek" - fogalmazott, hozzátéve: tiszteletet Lengyelországnak, tiszteletet Magyarországnak!

A Kossuth téren - ahol több beléptetőkaput is felállítottak - rengeteg nemzeti színű zászló és településnevet tartalmazó tábla volt látható, többeknek az esernyője is egy kokárdát formázott. A pódiumon az volt olvasható: "Március 15. A haza minden előtt".

(FOTÓ)
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!