Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára elmondta, tavaly tavasszal hirdetett meg a kormány egy négymilliárd forintos keretösszegű pályázatot a Országos Fogyatékosságügyi Tanács tagjainak, ezen a kiíráson nyert a MEOSZ a Korlátok nélkül című program kidolgozására mintegy 730 millió forintot.

Az államtitkár arról beszélt, hogy a fogyatékosügyi törvény 20 évvel ezelőtti elfogadása óta sok minden változott a jogszabályokban és az ellátórendszerben, de a legfontosabb változás a társadalmi szemléletben következett be.

A társadalom a fogyatékossággal élőket egyre kevésbé tekinti nyűgnek, szociális tehernek, és egyre inkább értékteremtő emberként néz rájuk. Így a fogyatékos emberek aktív, látható, hallható, egyenjogú és egyenrangú tagja lehetnek a társadalomnak - fogalmazott Czibere Károly.

Hozzátette, a projekt címe is azt a szemléletváltozást tükrözi, miszerint nem a fogyatékos emberben van a hiány, hanem körülötte vannak akadályok, korlátok, amelyeket közösen kell lebontani.

Miklós Kata, a projekt szakmai vezetője közölte, a hároméves programba 600 súlyosan mozgássérült és a kommunikációs nehézségekkel küzdő embert vonnak be, akik laptopot vagy tabletet, valamint egyéni igényeknek megfelelő egyéb kiegészítőket - például joysticket vagy szemmel mozgatható egeret - kapnak.

Országszerte kialakítanak 20 szolgáltatási pontot is, amelyek összekötik majd a szakembereket és a programban részt vevő fogyatékkal élőket - tette hozzá.

A projektvezető kiemelte, az eszközök segítik a mozgáskorlátozott emberek társadalmi felzárkóztatását, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint az önálló életvitelt.

Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke azt hangoztatta, hogy a szövetség több évtizedes tapasztalatának köszönhetően tud a szövetség minden új kihívásnak megfelelni, a Korlátok nélkül projekt pedig egy újabb mérföldkő a szervezet életében.

A program hátterében az a gondolat húzódik meg, hogy a fogyatékos embernek nem a fogyatékossága jelenti a hátrányt, hanem az a társadalmi, gazdasági és kulturális helyzet, amiben élnie kell. Ha azonban a törvényi előírások megfelelően valósulnak meg, akkor a fogyatékos emberek képesek kompenzálni a hátrányokat, és aktív, értékteremtő tagjai lehetnek a közösségnek.

Bíznak benne, hogy ha véget ér a hároméves projekt, akkor majd jogszabályokban és törvényekben láthatják viszont az eredményeket - mondta az elnök.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke hangsúlyozta, a fogyatékossággal élő emberek nem lehetnek másodrendű polgárai az országnak, meg kell teremteni az akadálymentes élet lehetőségeit. Minden emberben van előhívható, erősíthető képesség, tehetség, és csak a környezeten múlik, hogy ez a tehetség ki tud-e bontakozni - fűzte hozzá.