Mészáros János: az EESZT bevezetése az egészségügyi ellátás új dimenzióját nyitotta meg
Belföld, 2018.01.11
Kecskemét, 2017. január 11., csütörtök (MTI) - A novemberben elindított elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) rendszer az egészségügyi ellátás egy új dimenzióját, és ezzel együtt az adatok gyűjtésének, feldolgozásának és az ezzel kapcsolatos lehetőségek tárházát nyitotta meg - közölte az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár csütörtökön Kecskeméten.
Mészáros János a Demográfia és egészségpolitika című tudományos programon elmondta: az e-recept bevezetése egy olyan komfortfokozó intézkedést célzott meg, amely a gyógyszerfelírás és -kiadás folyamatát új funkciókkal bővíti. Az e-beutalóval pedig lehetővé válik a befogadó intézmény kiválasztása.
A digitális képtovábbítás és távkonzílium, az eseménykatalógus, az e-profil kapcsán megjegyezte, mind olyan intézkedés, amelyeknek az egy "felhőben" történő kezelése révén, az ellátásban résztvevő - élve a digitális önrendelkezés jogával - lehetőséget ad az egészségügyi ellátó rendszernek, hogy az adataihoz hozzáférjen, és ezzel akár azonnal rendelkezésre állhat a teljes anamnézise.
Az informatika ma már a mindennapok, és ezzel együtt az egészségügy része is - tette hozzá.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a születési, illetve halálozási ráta és a különbségükből adódó természetes fogyás vagy éppen gyarapodás egy nemzet jövőjét jelentheti. Éppen ezért ez a kérdés kiemelt jelentőségű az egészségügyi ágazat részéről is.
Mint mondta: a kérdés átgondolásakor, megvitatásakor azonban nem lehet kiszakítani Magyarországot az Európai Unió közösségéből vagy a világtrendekből, és nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az elöregedő társadalmakra jellemző problémákkal nekünk, magyaroknak is szembe kell nézni.
Mészáros János elmondta: ahhoz, hogy a témára megfelelő válaszokat adhassunk, nélkülözhetetlen a pontos diagnózis felállítása. Ehhez pedig pontos adatokra, majd azok feldolgozására van szükség.
Az informatika szerepe az egészségpolitikai folyamatok alakításában című előadásában úgy fogalmazott: minden technika, digitalizáció, mindenféle adat és ezzel kapcsolatos intézkedés jobbító szándékú, de azt a tényt nem szabad elfelejteni, hogy "biológiai korral rendelkező emberek vagyunk. Ez pedig jelentős mértékben meghatározza a lehetőségeinket".
Kiemelte: a KSH egy 2016-os adata szerint a 30 éves nők 53 százaléka gyermektelen, így amikor demográfiáról és születésről vagy halálozásról van szó, a köztes folyamatokra is komoly fókuszt kell helyezni.
Mint mondta: a családok évében az ilyen megdöbbentő számadatot azért is felszínen kell tartani, hogy a gyermekvállalási kedv és a gyermekvállalás ideje ne késsen el, mivel "a biológia nem respektálja a matematikát" - tette hozzá.
A digitális képtovábbítás és távkonzílium, az eseménykatalógus, az e-profil kapcsán megjegyezte, mind olyan intézkedés, amelyeknek az egy "felhőben" történő kezelése révén, az ellátásban résztvevő - élve a digitális önrendelkezés jogával - lehetőséget ad az egészségügyi ellátó rendszernek, hogy az adataihoz hozzáférjen, és ezzel akár azonnal rendelkezésre állhat a teljes anamnézise.
Az informatika ma már a mindennapok, és ezzel együtt az egészségügy része is - tette hozzá.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a születési, illetve halálozási ráta és a különbségükből adódó természetes fogyás vagy éppen gyarapodás egy nemzet jövőjét jelentheti. Éppen ezért ez a kérdés kiemelt jelentőségű az egészségügyi ágazat részéről is.
Mint mondta: a kérdés átgondolásakor, megvitatásakor azonban nem lehet kiszakítani Magyarországot az Európai Unió közösségéből vagy a világtrendekből, és nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az elöregedő társadalmakra jellemző problémákkal nekünk, magyaroknak is szembe kell nézni.
Mészáros János elmondta: ahhoz, hogy a témára megfelelő válaszokat adhassunk, nélkülözhetetlen a pontos diagnózis felállítása. Ehhez pedig pontos adatokra, majd azok feldolgozására van szükség.
Az informatika szerepe az egészségpolitikai folyamatok alakításában című előadásában úgy fogalmazott: minden technika, digitalizáció, mindenféle adat és ezzel kapcsolatos intézkedés jobbító szándékú, de azt a tényt nem szabad elfelejteni, hogy "biológiai korral rendelkező emberek vagyunk. Ez pedig jelentős mértékben meghatározza a lehetőségeinket".
Kiemelte: a KSH egy 2016-os adata szerint a 30 éves nők 53 százaléka gyermektelen, így amikor demográfiáról és születésről vagy halálozásról van szó, a köztes folyamatokra is komoly fókuszt kell helyezni.
Mint mondta: a családok évében az ilyen megdöbbentő számadatot azért is felszínen kell tartani, hogy a gyermekvállalási kedv és a gyermekvállalás ideje ne késsen el, mivel "a biológia nem respektálja a matematikát" - tette hozzá.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!