Az adventi készület hagyománya a 4. századból ered: a vízkeresztkor tartott keresztelések előtt tartottak háromhetes előkészületi időt. A következő században ez a várakozás átalakult: a keresztények már a karácsonyra, Jézus születésének ünnepére készültek az ünnepet megelőző hat héten keresztül. Ez rövidült le a négy vasárnapon átívelő adventre - írták.

A hagyományos, három lila és egy rózsaszín gyertyával díszített adventi koszorú, amelyet nemcsak a templomban, hanem a családokban és más közösségekben is elkészítenek, a közös karácsonyvárást segíti. A gyertyák színe szimbolikus jelentőségű: a lila a bűnbánatra, a rózsaszín az örömre utal.

A legjellegzetesebb adventi liturgia a napfelkelte előtt tartott hajnali "angyali mise", a roráté, az együtt várakozás a Szűzanyával.

Az adventi időszakban nem díszítik virággal az oltárt a templomokban, az orgona csak az énekek kíséretére szorítkozik, a miséző pap violaszín miseruhát ölt.

Kedvelt szokás még a keresztény családok közös Szent Család-járása. Ennek során egy kisebb közösség tagjai vagy több család gyűlik össze hétről hétre más otthonban a Szűz Máriát, Szent Józsefet és a gyermek Jézust ábrázoló kép előtt, hogy együtt imádkozzanak.

"Az adventi előkészület során a böjtölés és bűnbánat mellett tettekben megnyilvánuló jócselekedetekkel is készülünk az ünnepre. Ebben az időszakban még inkább figyelünk a körülöttünk élő elesettekre. A hétköznapi jótettek mellett a Karitász szervezetek akcióihoz csatlakozva is segíthetünk a rászorulókon" - fogalmaztak.