Hozzátette, nem is olyan nagyon régen a légiközlekedés is csúcsokat ért el, tavalyelőtt a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasszáma rekordra nőtt, meghaladta a 16 milliót.

Tavaly tavasszal a vírus a világon mindenütt "földre kényszerítette" a repülőgépeket, a fővárosi légikikötőben a megelőző évhez képest kevesebb mint negyedannyi utas fordult meg.

A légiközlekedésben a kilábalás az előrejelzések szerint több évbe telhet, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) az októberi utasforgalmi adatokban a lassú felépülés folytatódásának jeleit, egy másik kutatásában a piaci várakozások jelentős javulását mutatta ki - emelte ki Mosóczi László.

Az ITM államtitkára kitért arra, hogy a vírusválság hatásainak remélt leküzdésével az ágazat még nem kerekedik felül minden kihíváson. A fenntarthatósági követelményeknek való megfelelés újabb kemény próbatétel elé állítja az egész szektort.

Mosóczi László kijelentette: a kormány minden nehézség ellenére komoly lehetőségeket lát a légi közlekedésben és a kapcsolódó iparfejlesztésekben. Példaként említette, hogy az állam tárgyalásos úton szerezne ismét többségi nemzeti tulajdont a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető cégben. A cél az, hogy a hazai közlekedési infrastruktúra egyik legfontosabb, stratégiai jelentőségű eleme újból magyar kézbe kerüljön - mondta.

A kormány tervei szerint Magyarország Közép-Európa teherszállítási, logisztikai és elosztó központjává válhat. Ez a stratégiai törekvés úgy váltható valóra, ha Európa és Távol-Kelet között mozgó áruk minél nagyobb hányada Magyarországon keresztül éri el úti célját - mondta az államtitkár.

Mosóczi László kiemelte, a tárca a keleti nyitás politikájával összhangban továbbra is azon dolgozik, hogy korszerű és biztonságos logisztikai megoldásokkal kapcsolják össze kontinenseket, régiókat. E folyamat részeként a Légi Selyemút hozzájárulhat a magyar-kínai áruforgalom további bővítéséhez. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér európai HUB-bá nőheti ki magát, a légitársaságok és szállítmányozók egyre nagyobb arányban terelhetik ide áruikat.

Az ITM államtitkára kitért arra, hogy folyamatosan zajlik a vidéki repülőterek hasznosítási lehetőségeinek feltérképezése is. Békéscsaba és Gyula térsége a megkezdett Airbus-beruházásra alapozva az újjáéledő magyar repülőgépipar központja lehet.

A kormány szakképzésben és felsőoktatásban is támogatja, ösztönözi az iparági szakmai utánpótlást biztosító képzések indítását. Az Óbudai Egyetemen légijármű üzemeltető, légiforgalmi pilóta szakmérnök képzés indult. Az innovációs tárca és a Széchenyi István Egyetem együttműködésével létrehozott budapesti drónlaborban a világon egyedülálló drónirányító és drónadatelemző szakirányú felsőfokú képzettség szerezhető - mondta Mosóczi László.

A polgári repülés világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a nemzetközi polgári repülés fontosságára, az országok társadalmi és gazdasági fejlődésében betöltött szerepére.

Magyarországon 18. éve ünneplik a kezdeményezést, és ismerik el a magyar polgári repülés fejlődéséhez hozzájáruló szakemberek munkáját.

Az ünnepségen a Magyar Polgári Repülésért Érdemérem elismerést vett át Hangyál Gyula, a HungaroControl vezérigazgatói tanácsadója, Hajdu István, az Aeroplex Közép-Európai Kft. gépműhely csoportvezetője, Herpai Sándor, az Aeroplex Közép-Európai Kft. minőségügyi mérnöke, Mudra István, a Vidéki Repülőterek Szövetsége légiközlekedési szakértője. Közlekedésért Érdeméremet kapott Lőwinger Máté,
ITM légügyi kockázatértékelési hatósági főosztályának főosztályvezetője. A Magyar Polgári Repülésért Érdemérem Junior elismerésben részesült Balogh Tamás, az Aeroplex Közép-Európai Kft. repülőgép gépészmérnök üzemtechnológusa.