OGY - 12. rész (bírák jogállása, választási törvény)

Belföld, 2018.07.03

Az Országgyűlés a kedd esti órákban lezárta a bírák jogállásáról szóló kormánypárti törvénymódosító javaslat általános vitáját, majd a választást érintő változtatások tárgyalásába kezdett.



Folytatódó vita a bírák jogállását érintő módosításokról



Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka azt mondta, a törvénymódosító javaslat egy "gyáva és korrupt" kezdeményezés annak érdekében, hogy lehetővé váljon Patyi András kinevezése a közigazgatási felsőbíróság élére. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott, Patyi András korábban nyilvánosan alázkodott meg a miniszterelnök előtt azt követően, hogy az által vezetett Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a kampányban megbírságolta Orbán Viktort.

Keresztes László Lóránt, az LMP vezérszónoka hasonló véleményt fogalmazott meg, és "Lex Patyinak" nevezte az előterjesztést, amelynek tartalmával nem ért egyet.

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka felszólalásában visszautasította az ellenzéki állításokat és kijelentette, a szóban forgó törvénymódosítás nem áll összefüggésben Patyi Andrással és a közigazgatási bíráskodással, amelynek kérdése tudomása szerint szeptember-októberben kerülhet a parlament elé.

A kormánypárti politikus hangsúlyozta továbbá, hogy a kormány a bíróságok függetlenségét a demokrácia kiemelt fontosságú alapértékének tartja, amihez mindenkor ragaszkodnak.

Bajkai István (Fidesz) zárszavában megerősítette, az általa is jegyzett előterjesztés mindössze technikai módosítás.


Változhat a választásról szóló törvény


Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselők önálló képviselői indítványa nyomán változhat a választási eljárásról, illetve a kampányköltségek átláthatóságáról szóló törvény. Bajkai István (Fidesz) előterjesztői expozéjában a változtatásokat bemutatva azt mondta, fontos változás, hogy az állami kampánytámogatás visszafizetéséért a jelölőszervezet minden jelöltje egyetemlegesen felel, és az a párt, amely az előző országgyűlési választáson folyósított kampánytámogatással nem számolt el, új támogatást sem kérhet.

Kiemelte még, hogy az átjelentkezőknek fenntartott szavazókörökben a szavazatszámláló bizottság nagyobb létszámmal működhet, az átjelentkezési kérelmet pedig a választás előtti negyedik napig lehet leadni, ekkor zárják le a névjegyzéket.

Fontos elem a képviselő szerint az is, hogy a plakátokon közzé kell tenni a megrendelő szervezetet, ha az a hirdetésből nem derül ki. További változás, hogy a jelöltek legkésőbb a legkorábban kezdő külképviselet szavazásának kezdőidőpontjáig léphetnek vissza, a jelölt pedig a kérésre értesülhet az összegyűjtött ajánlások ellenőrzése eredményéről.

A javaslat egyszerűsíti a regisztrációt és a szavazást a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok esetében, mivel kizárólag a személyi azonosítót, illetve útlevélszámot kér azonosítóként.


A kormánypártok támogatják a javaslatot


Salacz László (Fidesz) felszólalásában azt emelte ki, hogy a jogalkalmazói jelzéseket is figyelembe vevő koncepció készült el, és az szakmai alapokon nyugszik. Közölte, támogatja a javaslatot.

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka a javaslatból felszólalása során kiemelte a kampánytámogatásra vonatkozó szabályváltozásokat és szintén támogatásra javasolta az előterjesztést.


Jobbik: több megoldandó probléma is kimaradt


Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka megemlítette, hogy azoknak a választóknak, aki átjelentkeztek másik szavazókörbe, a fővárosban nagyon sokat kellett várniuk. Emellett azt is kifogásolta, hogy számos problémára nem ad választ a javaslat. Elmondása szerint 9 fős járművel továbbra is lehet majd szállítani választókat, és szigorúbb szabályokat kellene bevezetni a szavazáson még meg nem jelent választópolgárok kilétével kapcsolatban.

Hiányolta azt is, hogy a levélszavazatokra vonatkozó szabályok pontosítása során nem teszik lehetővé a levélben való szavazást a külföldön tartózkodó, magyar lakcímmel rendelkezőknek. A képviselő szerint a Nemzeti Választási Bizottság országos listát megállapító határozata ellen az eddigi három nap is kevés volt fellebbezni, és ezt most egy napra módosították, ami lehetetlenné teszi a fellebbezés benyújtását.


MSZP: eljárási okok miatt vissza kell vonni ezt a javaslatot


Molnár Zsolt, az MSZP vezérszónoka hangsúlyozta, hogy vissza kell vonni az önálló képviselői indítványt, mert érdemi egyeztetés nélkül nyújtották azt be a parlamentnek. Azt mondta, rendbe kell tenni a levélszavazás kérdését, mert szerinte most a kormánypártok célja, hogy minél többen szavazzanak a kettős állampolgárság révén, és minél kevesebbek a kivándoroltak közül. Hozzátette: ők már szavaztak azzal is, hogy elhagyták az országot.

A kamupártokkal kapcsolatos szabályok között szerinte a többes ajánlást kell megszüntetni, mert több lista is nagyon hasonló volt. A kampánytámogatás visszafizetésével kapcsolatban azt mondta, mindig lesznek vagyontalan emberek és új pártok, így ez nem megoldás a problémára.

Molnár Zsolt javasolta, hogy az állami és önkormányzati szervek és cégek ne vehessenek részt a kampányban.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!