OGY - Krónika 1. rész (napirend előtt: helyi ügyek, költségvetés, versenyképesség)

Belföld, 2018.07.17

A helyi ügyek képviseletéről, a 2019-es költségvetésről és a versenyképességről is szó volt kedden az Országgyűlésben a napirend előtt felszólalások között.



LMP: a Fidesz nem képviseli a helyi ügyeket


Demeter Márta (LMP) szerint a fideszes egyéni országgyűlési képviselők a helyi ügyeket nem jelenítik meg a parlamentben, nem a helyi érdekeket képviselik, hanem a Fidesz érdekeit jelenítik meg helyben.

Hozzátette: az LMP-frakció úgy döntött, kísérletet tesz a képviseleti demokrácia helyreállítására, és azon dolgozik, hogy képviselje az emberek helyi ügyeit az Országgyűlésben.

Elmondta, hogy már több mint egy tucat ilyen üggyel - például a Bihari utcai tervezett kilakoltatással, a helyiek által ellenzett bodai atomtemetővel vagy a szombathelyi Falco-gyár környezetszennyezésével - szembesítették a Fideszt, de a válasz semmi konkrétumot nem tartalmazott.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint ha a Fidesz képviselői nem foglalkoznának helyi ügyekkel, akkor nem fordult volna elő, hogy több mint 90 helyen fideszes képviselő nyert a választáson. Elmondta, a baloldal gyakran összekeveri a saját kilátástalan helyzetét az ország állapotával.

Véleménye szerint a költségvetés jó fokmérője az ország állapotának és a helyi viszonyoknak is, a jövő évi büdzsében pedig minden meghatározó területre, honvédelemre, egészségügyre, oktatásra több pénz jut.

Dömötör Csaba közölte, az ország minden részében hátrányos helyzetbe kerülnének a családok, ha az LMP megvalósítaná a politikáját, mert az a kétkulcsos adó bevezetését jelentené, célkeresztjében pedig ott áll az otthonteremtési támogatás.


MSZP: perverz társadalompolitikát tükröz a 2019-es költségvetés


Mesterházy Attila (MSZP) úgy értékelt, hogy a 2019-es költségvetés torz, perverz társadalompolitikát tükröz, a gazdagok még gazdagabbak lesznek, a szegények még rosszabb helyzetbe kerülnek, növekedni fog a jövedelmi olló.

Elmondta, rossz hír, hogy a jóléti kiadások GDP-hez mért aránya csökkenni fog, és bár az egészségügyre, az oktatásra, a szociális területre nominálisan több pénz lesz, az nem oldja meg a problémákat. Közölte, frakciója nem támogatja a költségvetés elfogadását, mert az nem segíti a kiszolgáltatottakat, a mobilitást, nem biztosít minőségi életet és nem ad biztonságot a rászorulóknak.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy 2010 óta a magyar kormány stabilizálta az ország gazdasági és pénzügyi helyzetét, felelős gazdálkodást folytatott, az államháztartási hiány és az államadósság mértéke folyamatosan csökken. Az ország óriási teljesítménye van mögötte, amely megalapozza a 2019-es költségvetést, amelynek négy fontos célja van: meg kell őrizni Magyarország biztonságát, fenn kell tartani a tartós gazdasági növekedést, folytatni kell a családok támogatását és el kell érni a teljes foglalkoztatást - ismertette.

Kitért arra, hogy 2010-hez képest oktatásra 606, egészségügyre 505, közbiztonságra 415, az önkormányzatokra 453 milliárd forinttal jut több. Évek óta nőnek a reálbérek is, a kormánynak nincs szégyenkeznivalója - mondta.


Párbeszéd: nincs terápia a versenyképesség javítására


Mellár Tamás (Párbeszéd) szerint a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) az ország versenyképességének javítását célzó 180 pontos csomagja nagyon jó helyzetértékelést ad, de nincs benne terápia, csak egy kívánságlistát tartalmaz. Nagyon hasonlít ez ahhoz, amit a Gyurcsány-kormány csinált a válság előtt, amikor 100 pontos meg 41 lépéses programot hirdetett meg úgy, hogy nem gondolta végig, mi kellene ahhoz, hogy ez megvalósuljon - értékelt.

Közölte, három dolog hiányzik az MNB által készített dokumentumból, ezek nélkül nem lehet áttörést elérni a versenyképesség területén.

Kifejtette: a kormánynak szerinte minél hamarabb le kellene lépnie az illiberális állam útjáról, mert a gazdaságtörténet bizonyította, hogy sikeres fejlődés csak olyan országokban megy végbe, ahol a gazdasági és társadalmi intézmények befogadóak. Hozzátette: ki kellene egyezni a társadalommal, az egészségügyi és az oktatási reformok csak széles konszenzussal hajthatók végre. A déli és a keleti nyitás helyett vissza kell térni a Nyugathoz, 1100 év bizonyította, hogy ez sikeres - mondta Mellár Tamás.

Tállai András reagálásában közölte, a kormány folyamatosan foglalkozik a versenyképesség javításával. Lesz terápia - hangsúlyozta.

Hozzátette: a Nemzeti Versenyképességi Tanács készít egy javaslatot a kormánynak, majd az vélhetően törvényjavaslatok formájában kerül az Országgyűlés elé.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!