DK: a szocialista-liberális kormány idején jobb volt nyugdíjasnak lenni


Gréczy Zsolt (DK) szerint az Orbán-kormány ismét becsapni készül a nyugdíjasokat, jövőre a nyugdíjak emelése lényegesen elmarad az inflációtól, vagyis a nyugdíjak folyamatosan veszítenek az értékükből. Hozzátette: a kormány a jövő évi inflációt 2,7 százalékra tervezte, holott az már idén is jócskán meghaladja a 3 százalékot. Szólt arról is, hogy a nyugdíjasok fogyasztói kosara szerint számított infláció rendszerint magasabb, mint az átlagos infláció.

A DK képviselője azt mondta, 2010 és 2017 között 16 százalékkal emelkedett az átlagnyugdíjak reálértéke, míg a szocialista-liberális-kormány első hét évében 30 százalékkal nőtt. Akkoriban lényegesen jobb volt nyugdíjasnak lenni - hangoztatta. Úgy értékelt, a nyugdíjasoktól visszatartott járandóság egy részét adják most oda nyugdíjprémiumként. Önök tehát nem mások, mint ügyes zsebmetszők - értékelt.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a szocialista-szabad demokrata kormány minden nyugdíjastól elvett egyhavi nyugdíjat, mert rendkívül hibás gazdaságpolitikája miatt összeomlás szélére került a gazdaság. Nem a magyar emberek érdekeit vették figyelembe a döntéskor, hanem a Világbankét és a brüsszeli Európai Bizottságét - mondta.

Az államtitkár szerint a szocialista-szabad demokrata kormány idején négymillió ember került a szegénység határára. Hozzátette: a mostani kormány bevezette a nők 40 programot, a nyugdíjprémiumot, amely idén átlagosan 18 ezer forintot tesz ki.

Visszautasította, hogy a nyugdíjasok rosszul járnának az infláció miatt. Kifejtette: ha magasabb a tervezettnél az infláció, nyugdíjkiegészítésként megkapják a különbözetet az érintettek, míg ha alacsonyabb, "a különbözetet megnyerték".



Párbeszéd: nem létszámcsökkentéssel kellene kezdeni a közszféra átalakítását



Mellár Tamás (Párbeszéd) a közszférában tervezett létszámleépítésről azt mondta, bizonytalanság és félelem van az állami alkalmazottak körében, mert nem tudni, hány embert bocsátanak el. Szerinte a kormánynak nem létszámcsökkentéssel kellene kezdenie, hanem világos víziót kellene megfogalmaznia arról, milyen államapparátust szeretne.

Véleménye szerint a versenyszféra létszámigényét sem lehet így orvosolni, mert az elbocsátottakat egy-kétéves program keretében át kell képezni, amelyre nincs felkészülve az ország. Mellár Tamás szerint lehet, hogy ez az egész csak "fedősztori", mert a kormány nagy erőkkel szeretné az oktatás és az egészségügy privatizációját végigvinni. Ez nincs ellenére - mondta, de a politikus szerint méltányosság és az esélyegyenlőség elveit ekkor is fent kell tartani.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a 2010 előtti kormányok neoliberális államfelfogásának megnyilvánulásaként értékelte azt, hogy a képviselő az egészségügyet és az oktatást is piacnak tekinti. Akkor az államigazgatást marginális szerepbe akarták szorítani - vélekedett.

Az államtitkár elmondta, a mostani kormány szerint vissza kell adni a közigazgatás alapértékeit, például a semlegességet, a felelősséget, az elszámoltathatóságot. Hozzátette, 2010 után megújították a központi és területi közigazgatást, egységes rendszert hoztak létre. Minden parlamenti ciklus elején átgondolják, mekkora létszámra van szükség az államigazgatásban - közölte. Ez a létszámracionalizálás zajlik, ami bérfejlesztéssel társul - ismertette.



MSZP: hosszabbítsák meg a fúrt kutak engedélyezésének határidejét!



Varga László (MSZP) azt szorgalmazta, hogy hosszabbítsák meg a fúrt kutak engedélyezésének idén lejáró határidejét. Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés nyáron fogadta el a kúttörvényt, de azt az államfő az Alkotmánybírósághoz küldte, amely alaptörvény-ellenesnek minősítette a jogszabályt.

Szerinte valódi és nagyon súlyos problémáról van szó, mert nagyon sokan nem jutnak megfelelő vízhez és sokakat fenyeget büntetés vagy újabb anyagi teher engedély nélkül fúrt kútjuk miatt.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára visszautasította, hogy több százezer ember nem jut egészséges vízhez. A Magyarországon élők 98 százalékának biztosított az egészséges ivóvíz, a lakosság fennmaradó részének az önkormányzatok biztosítják a vizet - közölte.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a kutak problémája nem idén keletkezett, "időtlen idők óta" engedélyezés nélkül fúrták Magyarországon a kutakat. Jelezte, meg fogják tenni a szükséges törvénymódosítást és keresik annak lehetőségét, hogy ne kelljen a már meglévő kutak után irreálisan magas műszaki díjakat fizetni.