Párbeszéd: lesz-e tömeges koronavírus-tesztelés Magyarországon?



Burány Sándor (Párbeszéd) a hétfőn Magyarországra érkezett újabb védőfelszerelések kapcsán azt kérdezte: változtat-e a kormány és az operatív törzs az eddigi szakmai álláspontján, és bevezeti-e a tömeges koronavírus-szűrést Magyarországon, illetve elérhetővé teszi-e a védőmaszkokat mindenki számára?

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára elmondta: a járvány elleni védekezés hosszú ideig tart majd, ezért a szükséges eszközöket előre meghatározott terv szerint kell felhasználni, hiszen lehet, hogy 1-2 hónap múlva is szükség lesz ezekre.

A tesztelésről szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a WHO magyarországi irodavezetője szerint Magyarország jó eljárásrendet követ a tesztelésben, amikor a tüneteket mutató gyanús eseteket vizsgálja. Az államtitkár szerint Magyarország a tesztelés ügyében továbbiakban is WHO által elismert protokollt követi.


Fidesz: milyen segítségre számíthat az ország Brüsszeltől a koronavírus-járvány elleni védekezésben?



Hörcsik Richárd (Fidesz) szerint a koronavírus-járvány miatt elhúzódó küzdelemre kell számítani és arra kell készülni, hogy a járvány legkritikusabb időszakában az egészségügynek a szokásos terhelés többszörösével kell megbirkóznia. Létfontosságú, hogy a készletekkel jól tudjon az ország gazdálkodni - hangoztatta. Elmondta, védőfelszerelések és egyéb eszközök érkeztek Kínából, Üzbegisztánból, valamint Törökországból.

Szerinte az Európai Parlament múlt heti döntései segítséget jelentenek azoknak a tagállamoknak, ahol lemaradás van az uniós fejlesztési források lehívásában. Magyarország nem tartozik ide - közölte, majd azt kérdezte, Magyarország milyen segítségre számíthat Brüsszeltől a védekezésben.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az EU nem készült fel a járványra. A múlt heti döntés - amellyel lehetővé tették, hogy a le nem kötött és a visszatérítendő források terhére az egészségügyet és a kis- és közepesvállalkozásokat segítő intézkedéseket tegyenek a tagállamok - Magyarországnak semmilyen előnyt nem jelent, mert az ország 100 százalékban lekötötte a rendelkezésre álló forrásokat.



Jobbik: feljelentés hűtlen kezelés miatt a Mátrai Erőmű ügyében



Dudás Róbert (Jobbik) azt firtatta, miért nem 2 és fél évvel ezelőtt vette meg az állam a Mátrai Erőművet. Emlékeztetett arra, hogy az állam 17,5 milliárd forintért vette meg az erőművet, amely két évvel ezelőttig nyereséget termelt, azóta viszont csak a pénzt vették ki belőle. Hozzátette: két évvel ezelőtt mintegy hatmilliárd forintért - szakértők szerint áron alul - vette meg az erőművet egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég. Az erőmű a működéséhez több milliárd forintos állami támogatást is kapott - idézte fel. Szerinte az ügylettel egyetlen ember, járt jól: "Mészáros Lőrinc, vagy aki mögötte van".

Jelezte, hűtlen kezelés miatt feljelentést tesznek az erőmű ügyében.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szerint korábban nem volt meg az eladói szándék, azért nem tudták megvenni az erőművet. Elmondta azt is, hogy a vételi árat nemzetközi könyvvizsgálók határozták meg. Közölte azt is, céljuk az, hogy 2025-ig a lignites erőmű szűnjön meg. Az erőmű továbbra is a magyar hálózat központi eleme lesz, környezetbaráttá alakítják - ismertette.



MSZP: kevés az információ az önkormányzatoknál



Molnár Zsolt (MSZP) azt tette szóvá, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezésbe nem vonják be az önkormányzatokat, a többi között Budapestet sem, miközben ők azok, akik közvetlen kapcsolatban állnak a lakossággal. Ne lökjék félre Karácsony Gergely főpolgármester és Tüttő Kata főpolgármester-helyettes kinyújtott kezét - kérte, az információáramlást hiányolva.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte, a fővárosi védelmi bizottság március 20-án kezdte meg munkáját, a főpolgármesternek minden információ a rendelkezésére áll.



DK: mit tesznek a járvány miatti válság enyhítésére?



Sebián-Petrovszki László (DK) szerint a kormányok a világon mindenhol intézkedéseket hoznak a koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés mérséklésére, a munkahelyek, az elesettek védelmére. Hozzátette: a DK 55 javaslatát a magyar kormány lesöpörte, pedig szerepelt közte például az áprilisi nyugdíjak kifizetésének előrehozása, vagy munkahelyvédelmi garanciaalap létrehozása. Mit kívánnak tenni, hogy a több százezer vállalkozást megmentsék a gazdasági visszaeséstől? - kérdezte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára - aki felidézte a baloldali értelmiség kritikáit a 2008-as gazdasági válság kezelésekor - közölte: a kormány az összes hiteltörlesztést felfüggesztette mintegy 3000 milliárd forint nagyságrendben, segítséget nyújtott egyes katás vállalkozásoknak, illetve megtiltotta a helyiségbérletek felmondását.