OGY - Krónika 10. rész (bizottsági jelentések)

Belföld, 2020.05.19

Bizottsági jelentések vitáival folytatta munkáját a parlament kedden este.



A klímavészhelyzet kihirdetéséről



Tordai Bence (Párbeszéd) reagálva a kormánypárti felszólalásokra elmondta, nem lesz minden módosító indítvánnyal jobb egy törvényjavaslat. Szerinte a kormánypárti módosító indítvány tökéletesen tönkrevágta az előterjesztés értelmét. Javaslatuk eredetileg a klímavészhelyzet kihirdetéséről és egy későbbi, komoly, nagyobb terjedelmű klímavédelmi törvény megalkotásáról szólt - magyarázta.

Hozzátette: azért, mert egy törvényjavaslatban vannak támogatható pontok, még nem fogja megszavazni azt, az is fontos, mi maradt ki belőle. Tíz nagyon fontos területet hagytak ki belőle - jegyezte meg.

Schmuck Erzsébet (LMP) is azt mondta, nem fogja megszavazni, "hatalmas nemet" mond a módosító indítványokra, mert azok vállalhatatlanok. Szerinte a kormány nem érti a klímaváltozás súlyosságát. Közölte, nem jogi, hanem politikai kategória a klímavészhelyzet kihirdetése, annak kijelentése, hogy a kormány tisztában van azzal, hogy baj van és cselekedni akar.

Kitért arra is, hogy az EU elkötelezte magát egy klímabarát gazdasági szerkezet kialakítása iránt. Magyarország ki fogja zárni magát a forrásokból, ha az EU csak ilyen típusú projektekre ad pénzt - vélekedett.

Nacsa Lőrinc (KDNP) azt rótta fel az ellenzéki felszólalóknak, köztük az LMP képviselőjének, hogy nem veszik figyelembe a kormány éghajlatváltozási cselekvési tervét. "Önöknek ez egy politikai ügy" - fogalmazott -, nem számít az sem, hogy a kormány milyen jogszabályokat alkot a kérdésben.

Sorolva a törekvéseket, szólt a fásítási programról vagy a "zöld államkötvényekről", az avarégetés tiltásáról, a karbonsemlegesség elérésének céljáról, valamint a figyelembe veendő elvekről, például arról, hogy a szennyező fizesse a károk felszámolását. Hajdu László (DK) szerint a javaslat "ki lett lúgozva", ezért nem támogatható. Bírálta a kormányt, amiért kizárólag a paksi bővítésre alapozza a dekarbonizációt, és hangsúlyosan szólt a közlekedés szennyező hatásáról. Elmondta: Magyarországon mintegy 3,6 millió személygépkocsi és több mint félmillió tehergépjármű járja az utakat, valamint további félmillió munka- és mezőgazdasági gép szennyez. Mindezek együttes károsanyag-kibocsátása hatalmas - mutatott rá. Bencsik János (Fidesz) Hajdu Lászlónak válaszolva elmondta, hogy kormányzati cél a közösségi közlekedés elektromossá tétele, ahogy a lakosság is támogatást kap az elektromos járművek vásárlásához. Mindez elsősorban a városokban csökkenti a közlekedés szennyező hatását - mutatott rá.

Szólt arról is, hogy a kormány a közintézmények energiakorszerűsítésével nemcsak az energiafelhasználást csökkenti és ezzel adóforintokat spórol, de példát is mutat a lakosság számára, szemléletet is formál.

ITM: Magyarország eddig is kiemelkedően teljesített a klímaváltozás elleni harcban

Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára válaszában hatékony cselekvést szorgalmazott, elmondta ugyanakkor, hogy az eredetileg beterjesztett javaslat elfogadása elviselhetetlen terhet jelentene a magyar lakosság és gazdaság számára.

Akadályozná azon gazdaságfejlesztési tervek megvalósítását, amelyek egy kiegyensúlyozottabb célok esetén megtörténhetnek - fogalmazott, hozzátéve: az eredeti javaslat az energiabiztonság szempontjából is kérdéseket vetne fel.

Kijelentette: Magyarország a klímaváltozás elleni küzdelemben eddig is kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Eddig is voltak éghajlatvédelmi jogszabályaink - mutatott rá -, és cél, hogy az ország 2050-re karbonsemlegessé váljon, vagyis a kibocsátott és az elnyelt szennyező anyag mennyisége egyensúlyba kerüljön.

Mindez átfogó szakpolitikai tervezést és jelentős forrást igényel.

Hangsúlyozta a figyelembe veendő szempontokat is: a szennyező fizet elvét, vagy azt, hogy az unió a célok megvalósításához ne más, kiemelten fontos területekről vegyen el forrásokat. Leszögezte azt is: nukleáris energia nélkül nincs karbonsemlegesség.

Magyarország a világ károsanyag-kibocsátásának mindössze 0,1 százalékáért felel - mutatott rá -, mégis kiemelt teljesítményt nyújt az ellene folyó küzdelemben. "Az élmezőnyben járunk a vállalt kibocsátás-csökkentés terén az unióban" - ismertette.

Szólt arról is, mekkora erőfeszítéseket igényelt a 33 százalékos kibocsátás-csökkentés 1990 óta, de kiemelte, hogy a gazdasági és a klímacéloknak egymás mellett kell teljesülniük.

Szólt a Mátrai Erőmű környezetbaráttá tételének programjáról, a távfűtést korszerűsítő programokról, valamint az elektromobilitás támogatásáról.

Hiller István (MSZP) levezető elnök a vitát lezárta, és bejelentette, hogy kedden az egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról szóló törvényjavaslatot az előterjesztője visszavonta, így az lekerül a Ház szerdai napirendjéről. Az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról

Herczeg Tamás (Fidesz) a törvényalkotási bizottság álláspontját ismertetve elmondta: támogathatónak ítéli a határozati javaslatot. Szólt az ország éghajlatának változásáról, a csökkenő csapadékmennyiségről és a klímaváltozást gátló kormányzati programokról.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!