OGY - Krónika 10. rész (köznevelési törvény)

Belföld, 2020.06.04

A nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását vitatta meg csütörtökön az Országgyűlés.



Szószóló: a nemzetiségi iskoláknak is fontos az erőszaktól mentes működés



Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló szerint a nemzetiségi intézményeknek is fontos a hatékony és eredményes tanítás, a nevelői munka érdekében az erőszaktól mentes, biztonságos működés lehetősége. Ezt elősegíti a törvényjavaslat új eleme, még ha maradéktalanul nem is oldja meg - mondta az iskolarendőrségről.

Szólt arról is, hogy a kerettanterveket nagy figyelemmel kell összeállítani. Megjegyezte, a Nemzeti alaptantervben a nemzetiségi tartalmak "rendkívül gyéren kaptak helyet", ezt kell a további alapdokumentumoknak jól pótolniuk.

Kitért arra: a nemzetiségi iskolafenntartók bíznak abban, hogy a törvényjavaslat hatására a tanulónkénti tankönyvtámogatás összege a tényleges bekerülési költségeket biztosítani fogja.



Fidesz: egyetértési pontok alakultak ki, nagyot léptünk előre



Horváth László (Fidesz) úgy értékelte, hogy a törvényjavaslat vitájában egyetértési pontok alakultak ki. Ilyennek nevezte azt, hogy az iskolában nincs helye az erőszaknak, hogy minden pedagógust és diákot megillet az emberi méltóság az iskolában és minden tanárnak és diáknak joga van a biztonsághoz.

Szerinte ha ezek az egyetértési pontok megvannak, akkor nagyot léptek előre.

Véleménye szerint a probléma gyökere nem az iskolában és a megoldás kulcsa nem a pedagógusoknál van.

A probléma gyökere a családban van, ahonnan a diák a problémakezelési mintákat hozza - hangoztatta.

Horváth László kudarcosnak nevezte az erőltetett integrációt.

Azt javasolta Tordai Bencének (Párbeszéd), hogy ő is magán kezdje az erőszak visszafogását, a parlamenti patkóban bemutatott magatartásának megváltoztatásával.

A kormánypárti politikus azt mondta, szükséges a tanárok fokozottabb védelme, kell lennie visszatartó erőnek, elrettentésnek.



LMP: az integráció nem csodafegyver



Ungár Péter (LMP) úgy fogalmazott, az integráció nem csodafegyver, akkor nem jó, ha arra használják, hogy etnikai alapon a közoktatásból kiszoruló gyerekeket a gyógypedagógia irányába tereljék. Szerinte ezzel elveszik azoktól a lehetőséget és az erőforrásokat, akiknek valóban szükségük lenne a gyógypedagógiára.

Ráadásul alulfizetettek a gyógypedagógusok, a pedagógiai szakasszisztensek - jegyezte meg.



DK: a gyerek nem tehet arról, milyen családba születik



Arató Gergely (DK) azt mondta, az iskolai erőszak problémáját nem lehet csak az iskolára hárítani, de nem lehet csak a családot sem hibáztatni.

A gyerek nem tehet arról, milyen családba születik - mutatott rá. Szerinte olyan szociális és oktatási rendszert kellene kialakítani, amely lehetőséget biztosít a továbbtanulásra annak a gyereknek is, aki problémás családból érkezik.

Az nem szerencsés, ha valakit bőrszíne, szociális helyzete miatt ér hátrány - közölte, majd azt kérte, hogy ne keltsenek hangulatot az integrációval kapcsolatban.



Jobbik: az államnak és a családnak is van felelőssége



Ander Balázs (Jobbik) arról beszélt, ha az integrációt rosszul viszik végbe, akkor a jobb képességű gyerekeket "kimenekítik" a szülők az iskolából.

Felhívta a figyelmet: nagy az állam felelőssége abban, hogy biztosítsa a szükséges szociális munkásokat, iskolapszichológusokat, de a családnak is megvan a felelőssége.

Az elnöklő Lezsák Sándor ezután lezárta a vitát.



Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta: kiderült, hogy számos ügyben "eszköz- és nem célvita" van a képviselők között; egyetértettek abban, hogy az iskolai erőszak és a bántalmazás elfogadhatatlan. Jelezte: bár a törvényjavaslatnak nem témája az iskolai erőszak, jövő kedden folytatódhat erről a vita az iskolaőrségről szóló törvényjavaslat kapcsán.

A digitális munkarend tapasztalatairól szólva azt mondta: rendkívüli hónapokon vannak túl, az oktatási rendszer pedig alapvetően jól vizsgázott.

A Jobbik felvetésével kapcsolatban - miszerint a korai gyermekkori integrációnak fontos szerepe van a későbbi erőszakmentességben - az államtitkár arra hívta fel a figyelmet: a kormány éppen ezért 2015-től kötelező óvodáztatást vezetett be.

A tankönyvellátásról szólva kiemelte: a szocialisták baráti kezekbe privatizálták a Nemzeti Tankönyvkiadót, a jelenlegi modell azonban bizonyítja, hogy állami rendszerben is lehet jó tankönyvellátást építeni. Azt ígérte: szeptemberben megújított tankönyvekkel jelentkeznek majd.

Megerősítette: az alapfokú művészeti oktatás ingyenességét senki nem veszíti el.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!