OGY - Krónika 10. rész (nemzetközi oktatási egyezmény, honvédség)

Belföld, 2018.10.16

Kedd délután a parlamentben folytatódott a magyar kormány és az amerikai Indiana állam közötti felsőoktatási együttműködésről szóló megállapodás vitája. Ezt követően a Magyar Honvédség részletes bontású létszámát érintő javaslatról vitáztak a képviselők.



Fidesz: eddig hét nemzetközi szerződés született


Zsigmond Barna Pál (Fidesz) a törvényjavaslat egyik előzményének nevezte, hogy az indianai Notre Dame University Magyarországon, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen akar képzést indítani.

Hangsúlyozta, hogy a Notre Dame az egyetemi rangsorban a világranglistán a 150. helyen foglalja el, az Egyesült Államokban pedig bekerült a legjobb 25 intézmény közé.

Kiemelte, hogy a nemzetközi szerződés nem egyedülálló, eddig hét ilyen született.


Jobbik: két magas minőségű képzést nyújtó intézmény köt megállapodást


Brenner Koloman (Jobbik) elöljáróban elmondta, hogy frakciójuk támogatni fogja a megállapodást. Rendkívül fontos, hogy a magyarországi egyetemeknek megtörténjen "egyfajta minőségbiztosítása" - tette hozzá. Kiemelte, hogy két magas minőségű képzést nyújtó intézmény köt megállapodást.


MSZP: a kormánypártok el akarták lehetetleníteni a CEU-t


Molnár Gyula (MSZP) arról beszélt, hogy a kormánypártok hoztak egy törvényt "egy egyetem kivégzése okán", ezért most kénytelenek hat másik államközi megállapodást kötni. Az egyezmény teljesen felesleges, csak azért van rá szükség, mert el akarták lehetetleníteni a Közép-európai Egyetemet - jelentette ki.

Különösen szánalmas, hogy hogyan próbálták állam és kormányközi szintre tolni a CEU ügyét - fogalmazott.


LMP: jó lenne, ha a CEU-ról is születne egyezmény


Ungár Péter (LMP) azt mondta, hogy a kormány küzd a kettős akkreditáció ellen, kivéve, ha erről külön egyezmény rendelkezik.

Jó lenne, ha egy ehhez hasonló, a Közép-európai Egyetemről szóló egyezmény is a parlament elé kerülne - hangsúlyozta.


Fidesz: a Közép-európai Egyetemmel semmi gond


Kósa Lajos (Fidesz) azt kérte, az ellenzéki képviselők hagyják abba, hogy félmondatokkal hazugságokat állítanak. Rögzítette: a Debrecenben létrejövő intézmény közösségi tulajdonban marad. A fideszes politikus cáfolta azt is, hogy Kovács Zoltán a CEU-n végzett volna, a kormányszóvivő a Debreceni Egyetemen szerzett diplomát.

Szóvá tette azt is, hogy keverik a CEU és a Közép-európai Egyetem fogalmát. A CEU egy iroda, három helységben néhány titkárnővel - jegyezte meg, hozzátéve: "a szélhámosság csimborasszója", amit az ellenzék véd. A Közép-európai Egyetem szellemiségével nem feltétlenül értenek egyet, de létét, az oktatást, az intézményt a "kutya nem fenyegeti" - fogalmazott Kósa Lajos.

Magyarország támogatja a bonyolult oktatási formákat, de a szélhámosságot nem - jelentette ki a fideszes politikus.


Bódis József oktatási államtitkár zárszavában megköszönte a támogató hozzászólásokat, azok - mint mondta - sok tekintetben már egymásnak is megadták a választ. A felsőoktatás számára a nemzetköziesítés végtelenül fontos - hangsúlyozta az államtitkár, aki kitért arra, hogy pár éve még tízezer körül volt, ma mintegy 30 ezer a külföldi hallgatók száma. Kiemelte e téren az orvosképzést, és szólt a Stipendium Hungaricum programról is. Különös jelentőségűnek nevezte az egyetemközi együttműködéseket. Bódis József egyetértett azzal a felvetéssel, hogy még magasabb szintű minőségbiztosítást valósítsanak meg.

A kritikákra reagálva közölte: ahhoz, hogy ez a két intézmény legálisan tudjon működni, szükség volt erre a javaslatra. A Corvinus Egyetemmel összefüggésben jelezte: a többi állami egyetem számára a jogszabályi hátteret biztosítanák, hogy ha akarnak, el tudjanak menni ebbe az irányba.


Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.


A Magyar Honvédség létszáma


Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkár expozéjában kiemelte: a Magyar Honvédség jelenlegi létszámkerete és állományarányai nem biztosítják a Zrínyi 2026 program keretében engedélyezett szervezeti fejlesztések létszámszükségletét. Rámutatott: a tervezet növeli a tiszti, az altiszti és a legénységi kereteket és rögzíti azoknak az összlétszámhoz viszonyított maximális arányát, a honvédtiszt és altiszt-jelöltek keretszámát a tervezett feladatokhoz szükséges utánpótlás biztosítása érdekében.

Kitért arra is, hogy a polgári állományba tartozó státuszok száma és az összlétszámhoz viszonyított aránya jelentősen csökken. A végállapot elérésére a 37 650 fős státusz teljes felhasználására 2026-ra kerül sor. Az önkéntes létszámkeretet a jelenlegi 8 ezerről 20 ezer beosztásra emelnék. Hangsúlyozta: az engedélyezett keret növelése nélkülözhetetlen és sürgető. Németh Szilárd egyúttal sikertörténetnek nevezte a polgárok önkéntes tartalékosi jelentkezését az elmúlt évtizedekben.


Fidesz: növelni kell a létszámot


Kósa Lajos, a Fidesz vezérszónoka közölte: a honvédség létszáma kalandosan alakult az elmúlt időszakban. 2002-ben az engedélyezett létszám még 45 ezer volt, ami a 2010-es évekre 29 ezerre esett vissza. Hozzátette: merő illúzió, hogy a történelem olyan időszakában élünk, amikor az országnak nem kell védelemre készülnie. Magyarországon pedig megtanulhattuk, hogy a rendszerváltás óta kevés idő telt el úgy, hogy valamely szomszédos országban háború ne dúlt volna. A haza védelme, a biztonsági kockázatok napjainkban egész más kérdéseket vetnek fel, mint korábban - jegyezte meg a fideszes politikus, aki szerint a honvédségre úgy kell gondolni, mint ami a valódi funkciója.

A honvédségi büdzsé a GDP két százalékára emelésének való megfelelés és az ország védelmi képessége egyaránt megköveteli, hogy a létszámot növeljék - rögzítette Kósa Lajos, rámutatva: a létszámfejlesztés mellett a technikai, műszaki felszereltség javítására is szükség van.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!